Árkayné Sztéhló Lili ( 1897-1959) jelentős alakja a XX. századi magyar egyházművészetnek.   Festőnek készült,de végül az üvegfestészet mellett kötött ki.   Tanulmányai végeztével, férjhez ment Árkay Bertalan építészhez.    Első megbízását apósától Árkay Aladártól kapta.   Ez a mohácsi városháza lépcsőházának díszüvegezése volt.   Ezt hamarosan követte még jó néhány jelentős feladat, mint például a budapesti városmajori templom ablakai, a mohácsi fogadalmi templom, vagy a pasaréti és a galyatetői templomok.   1945-ig munkáira a konstruktivizmus és a kubizmus formanyelve jellemző.   A háború utáni műveiben viszont  a geometrikus elemeket, stilizált növényi ornamentikák, madarak, virágok váltják fel. ( lébényi,balatonlellei, veszprémi templomok ).  Fáradhatatlan alkotó volt - talán tőle maradt az utókorra a legtöbb üvegablak terv.  A Magyar Építészeti Múzeumban több száz darabot őriznek belőlük.                                                              Terveinek kivitelezője javarészt Palka József, Majoros Károly ,illetve Németh Ferenc voltak