Több korábbi bejegyzésben is hírt adtunk már olyan üvegfestő nevekről, akik a mester, a tulajdonos, vagy a műteremvezető árnyékában sohasem tehették fel az ablakra a szignójukat. Néhányan azonban mégis megtették, hihetetlen apró, alig látható jelek formájában hagyva emléket az utókornak. Egy ilyen jelet találtunk legutóbb a kalocsai Szent István templom Kratzmann Ede által készített ablakai egyikén.
Ha nem is a legszélén, de majdnem . A budai hegyvidéken található Széher út utolsó házainak egyike a Szent Ferenc kórház. A kórházat az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció nővérei alapították. Az építkezés 1935-ben kezdődött és 1937-ben már fel is szentelték az elkészült épületet. A kórház házi kápolnájába Zsellér Imre készített színes üvegablakokat a befejezés évében. Külön érdekesség a kápolna bejárati ajtajában található harmadik üveg. Feltehetőleg egy gótikus ablak másolata, vagy valamilyen üvegfestészeti stílustanulmány. Dátum nincs, de szignó igen, így ismét egy új mestert ismerhetünk meg: Shaffer Sebő személyében.
Borzasztó ! Ezúttal jóvátehetetlen dolog történt ! Százával érkeznek aggódó, kommentek a különböző hírportálok ezzel kapcsolatos cikkeihez. Mindenki valamilyen reménynek ad hangot, hogy talán nem történt olyan nagy kár, talán csak a tetőszerkezetet kell újjáépíteni, talán megmenekült az orgona, talán menthetőek az üvegablakok is. Bár így lenne . A valóságban ez másképpen szokott történni. 230 Celsius fok környékén először elolvadnak az orgona sípok. Addigra az orgonaszekrény már összeroskad. 350 Celsius fokon elkezd kiolvadni az ólom az ablakokból. A tartószerkezetét veszített üvegdarabok pedig úgy hullanak alá a magasból mint szilveszterkor a konfetti. Erre pedig hamarosan rászakad a tetőácsolat elégett és el nem égett alkotórészei a héjazattal együtt. Nem marad semmi, amit restaurálni lehetne. Akkor sem, ha az egész világ egy emberként összefog és annyi pénz jön össze, hogy akár kétszer is fel lehetne építeni a templomot. Nem marad semmi - talán csak a fekete falak.
A történelmi Magyarország területén jelentős számú üvegablakkal volt jelen a szászországi Richard Schlein és Carl Türcke által vezetett üvegfestészet. Erdélyi városokban ma is találunk ilyen ablakokat bőven, de a Délvidéken sem ritkák. A két mester munkásságának ismeretében bizonyosan állítható , hogy ott a helyük a magyar üvegfestészet aranykorának jelentős alkotói közt. És nem csak magyar területen alkottak maradandót. Szülővárosuk is tudja ezt jól, úgyhogy büszkék is rájuk a zittau-i polgárok. Olyannyira, hogy a közelmúltban a város szépen felújította az egykori műtermet és az épület ma Zittau egyik kiemelt turisztikai látványossága lett.
Budapest belvárosában található a patinás APOSTOLOK étterem. Az eredetileg sörözőt 1903-ban alapította egy neves vendéglős dinasztia egyik tagja. A növekvő forgalom okán már a kezdeti évtizedekben is át kellett építeni, először 1913-ban, majd 1929-ben. Az utóbbi átalakítás során került a kibővített étterem rész végfalába Zsellér Imre üvegfestménye. Ez onnan is sejthető, hogy az ablakon Sziklay Szeréna költőnő - 1920-ban írott úgynevezett "Magyar Hiszekegy" - imája olvasható. Egy korabeli képeslapról azt is tudjuk, hogy a koronás címerünk is szerves része volt a kompozíciónak. Ez azonban manapság már nincs így. Krónikák nem szólnak arról, hogy a háborúban, vagy bármikor később érte-e valamilyen sérülés az ablakot. Tehát,ez a rész vagy elpusztult, vagy kiesett, vagy kipiszkálták a helyéről, mivel a koronás címer nem volt igazán kompatibilis az ötvenes-hatvanas évek ízlésvilágával. Így azután, valaki,valamikor, valamit odapottyantott a hiányzó elem helyére. Az étterem a legutóbbi évtizedekben is átesett néhány kisebb nagyobb felújításon, de az ablakot máig nem sikerült helyrehozni.
