Úgy tűnik, Kratzmann Ede sem volt saját pénzének ellensége.  Az ő idejében is nagyon idő és pénzigényes dolog volt egy-egy ablak kartonjának megrajzolása, vagy megrajzoltatása.  Szóval, ha már egyszer megvolt egy rajz és bevált ( a megrendelők tetszését elnyerte)  : Miért ne lehetne- akár többször is-  máshol , máskor újra hasznosítani ?   A szolnoki templom ablakai sem egyedülállóak.   Az egyik a zirci apátság - pár évvel korábban készített - Szent Imre alakját használja.   A Szent Antal ablak figurái megegyeznek, az ugyanabban az időben készült lőcsei Szent Jakab templom ablakánál használtakkal.   A Szent László ablak párja, pedig a vajdasági Óbecse Nagyboldogasszony-templomában látható ma is.

A Nagy Virgil által tervezett - neogót stílusú - templomot 1906 októberében szentelték fel.  A helyi történetírásból tudjuk, hogy a lakatos, asztalos és üveges munkákat a budapesti MAYBÖHM cég nyerte.   Így a templom ablakai, nem is származhatnak máshonnan, mint Majoros (Mayböhm) Károlytól.   A környezettudatos gondolkodás egyik szép példáját is láthatjuk.   A természettel való harmonikus együttélés jegyében-a madarak számára- szabad bejárást biztosítanak  az ablakon keresztül.           Tóth Erzsébet szerk.

Aki járt már Brüsszelben, az bizonyára találkozott a belvárosban álló templommal.  És, aki be is lépett a bejáraton, az sosem felejti el az elképesztő mennyiségű és méretű - szinte égig érő - üvegfestményeket.  Azt, viszont kevesen tudják, hogy az ablakok között van magyar vonatkozású is.  Igaz, nem az alkotója magyar, hanem a témája.  A kereszthajó déli végfalának óriási ablaka , II.Lajos királyunknak és feleségének Habsburg Máriának állít emléket. A témaválasztás  persze nem a véletlen műve: a templom ablakai - 1 kivételével - mind  a belga tartományok felett is uralkodó Habsburg-család tagjainak és rokonainak emlékét hirdetik.  II. Lajosra -mi magyarok- főleg a mohácsi fiaskó kapcsán emlékezünk  és szerintünk a történelmi felelősség alól még az sem jelenthet számára kibúvót , hogy a mohácsi csata idején, épp hogy csak elmúlt 19 éves.  Halálának körülményeire a korabeli krónikások, ahányan csak voltak, annyiféleképpen emlékeztek. Így biztosítva -soha ízét nem vesztő - rágógumit a későbbi korok történészeinek. A belga krónikások, ennél egy kicsit pontosabbak:  Az ablak az Úr 1538. esztendejében készült. A megvalósításért pedig, közel 400 rajnai forintot fizettek a megrendelők Bernaert van Orley mesternek.

I. Ferenc József és kíséretének jelenlétében szentelték fel, 1899 október 15.-én, a Hofhauser Antal által tervezett templomot.   (Hofhauser- korábbi tanára- Pecz Samu tervezési elveit követte,templomai téglaarchitektúrás,neogótikus megjelenésével:  budapesti Domonkos templom , békéscsabai templom, Bátaszék, Leányfalu, stb...  A templom ablakait a Forgó és Társa cég készítette,az építéssel egy időben.  A háború - természetesen - ezeket sem kímélte.   Az első foltozásokra 1946-ban került sor, de szerencsére bőven akad még lehetőség bárki számára, aki szeretne egy kicsit belepiszkálni.

 A második bécsi döntés után a visszatért területek - korábban félbehagyott - építkezéseinek befejezését rendelték el.   Ekkor került sor a kolozsvári Hadtestparancsnokság épületének átépítésére is.  Az épület belső díszítésében jelentős szerepet kapott Haranghy Jenő, de az ide készült ablakai, sajnos nem maradtak meg.  1944 nyarán a Kolozsvár környéki légi harcok következtében, a falszerkezetekben kevés kár keletkezett,de a nyílászárókat mind kivitte a légnyomás.  Ami maradt a házban, azt hamar széthordták.  Már négy éve állt üresen, mikor elkezdődött a renoválás egy leendő szakmunkásképző intézet számára.  Néhány év múlva az iskolát kiköltöztették, és a sekuritáte székháza lett, egészen 1989-ig.  Pár régi fotó még fellelhető a házról és maradt néhány kép a Haranghy által tervezett és a Palka-műhelyben kivitelezett ablakok eredeti terveiről is.         Tóth Erzsébet szerk.