Kékesi László (1919-1993) grafikusművész,az Iparművészeti Főiskolán Haranghy Jenő növendéke volt.  Így persze nem  véletlen,hogy üvegablak tervezéssel is foglalkozott.   Az kevésbé ismeretes,hogy maradt-e tőle megvalósult üvegablak is, de a  különböző templomokban - freskók, olajfestmények -annál több.  A világháború után áttért az alkalmazott grafika területére, így  főleg pénz és bélyeg tervezéssel, valamint könyv illusztrálással töltötte idejét.

A templom alapkövét 1700-ban rakták le.   Az 1706-os tűzvész  azért nem tett kárt benne, mert akkor még a teljes magassága csak 1 méter volt.    Később, - némileg felgyorsítva az építkezést - 1717-re sikerült befejezni. A nagyobb árvizek miatt rendszeresen renoválni kellett, melyek során a templom belseje jelentősen átalakult az eredeti állapothoz képest.   Első üvegfestményei, az 1910 és 1914 közötti felújítás alkalmával kerültek az ablakokba.  Alkotójuk ismeretlen és ez a tény valószínűleg már így is marad, mivel maradéktalanul elpusztultak a II. világháborúban.  A helyükön ma látható színes üvegek 1969-70 körül készültek.   Az igazi ékesség azonban a kórus ablakban található :  a  Szeplőtlen Fogantatást  megjelenítő üvegfestmény.    Készítője Kontuly Béláné (Fuchs Hajnalka ) volt 1954-ben.                  Tóth Erzsébet szerk.

A Hild József tervei alapján készült templomot 1858-ban szentelte fel az akkori egri érsek.   A II.Világháború vége felé a németek felrobbantották.   Újjáépítésére, csak 1952-54 közt kerülhetett sor.   Az Árkay Aladár közreműködésével megújult  templom oldalkápolnájába Sztéhló Lili készített üvegablakot.   A szentélyben is megmaradt két ablak az 1910-ben készült eredetikből.  De mivel, eddig minden ottlétünk alkalmával zárva találtuk a templomot, ennél közelebb sajnos nem jutottunk hozzájuk.

Dobai Székely Andor (1887-1945 ), lőcsei születésű festő,grafikus -többek között  Hollósy Simont és Székely Bertalant is mesterei között tudhatta.   Ő is benne van abban a -számunkra  fontos- csoportban, akik üvegfestmény tervezéssel is foglalkoztak.  Megvalósult ablakával ugyan még nem találkoztunk,de ablaktervével - a Magyar Iparművészet egyik 1923-as számában-  már igen.

A nonfiguratív művészet egyik nagy előnye, hogy a kész művet akár fejjel lefelé is nézhetjük, az semmit nem von le, sem az esztétikai értékéből, sem a mondanivalójából.  A fasori református templom ablakait, források Róth Miksa műterméből származtatják.   Azt nem tudjuk, hogy mekkora része van Árkay Aladár építésznek a mű kialakulásában. (Árkaynak határozott elképzelései, általában kiterjedtek az épület legapróbb díszítményeire is.)  A három nagy ablak -ma már kissé  kopottas-  festett üvegei, a különböző felújítások,restaurálások során, szép lassan összekeveredtek.  Pedig a Magyar Iparművészet egyik 1913-as számában még látható volt az eredeti sorrend. Játékos kedvű olvasóink akár ki is kereshetik, mely elemek cserélődtek fel.   Eláruljuk: a háromból az egyik, szerencsére őrzi az 1913-as állapotot.