Franz Xaver Zettler 1841-ben született.    A müncheni Akadémia növendéke volt.     Tanulmányai végeztével a helybéli   " MAYER 'sche" cégnél helyezkedett el.   Néhány év múlva - a  cégtulajdonos nővérét feleségül véve- önálló műtermet alapított.    Működése csúcspontján 500 alkalmazottja, több európai és tengerentúli irodája is volt.    A történelmi Magyarországon jó néhány munkája található  - a legszebbek  talán Kassán.     1916-ban bekövetkezett halála után a két cég újra egyesült és mind a mai napig  Bajorország egyik legnagyobb vállalkozása az üvegiparban.    A még a háborúban elpusztult nyilvántartások miatt megbecsülhetetlen ,hogy mennyi ablakot készítettek fennállásuk óta. De az biztos, hogy egy nagyon nagy szám állna a négyzetméter előtt.    Franz Xaver Zettler egyébként annak a "zománcfestési technikának" volt a valaha élt legnagyobb mestere, amit az üvegfestők jelentős része inkább elvetendőnek, de legalábbis nem követendőnek tartott és tart.

A címben szereplő szó, ma az üveg -egyfajta - hőkezelési technológiáját jelenti, miáltal az  nagyobb feszültségek elviselésére lesz képes.    A XIX. században - azonban - az üveg fluorhidrogénnel történő maratás általi díszítését jelentette.    Eredete a német aetzung szóhoz köthető.    Lássunk most néhány példát , a korszak ismert "üvegedzőinek" ( Palka József,Róth Miksa,Tutzinger József ) mintafüzeteiből.              Tóth Erzsébet szerk.

A csíksomlyói gótikus templomot ferencesek építették a XV. században.    A XVII. században annyiszor dúlták fel, hogy az  -1802-re már romtemplommá vált - épületet le is kellett bontani.  Az újjáépítése - viszont  már  barokk stílusban - 1804 és 1830 között zajlott.     Az  üvegfestményeket   1905-ben  készítették  szász üvegfestők  -  Richard Schlein (1857-1946) vezetésével - az akkori Grottau-ban.

1882 telén rendel a főváros a Városháza számára díszablakokat Kratzmann Edétől.   Először 2100 forint értékben.   Kratzmann csúszott vagy másfél évet az első darabokkal.   Szóvá is tették, de ennek ellenére - 1885-ben - még további megrendelést kapott, ezúttal 4000 forintért.  Viszont ezekkel már közel két évet késett és emiatt , komoly elszámolási vitákba is keveredett a képviselő testülettel.        Hogy mindezekért Kratzmann Ede személyiségében kell-e keresnünk az okokat, azt nem tudjuk. Az viszont tény, hogy erre az időszakra esett a Mátyás templom nagy felújítása  is, ami köztudomásul  igen kínos és idegörlő volt szinte valamennyi résztvevő  számára.   Kratzmann nem is tudta befejezni  a munkát.   A javításokat és az utolsó  ablakokat már a Forgó és Társa készítette./    

  A Városháza festett ablakait több mint húsz éve restaurálták, de az eredeti állapot, ennél egy kicsivel gazdagabb, mívesebb volt.

A neten egerészve, az emberfia nem is hinné, hogy hol fut bele valami témánkba vágó relikviába :   Simmons Gallery  egy ismert numizmatikai cég London   Leystone városrészében.   Az egyik aukciójukon fordult elő ez a kis plakett.    Tatár Miksa hosszú évekig volt cégtársa Palka József üvegfestőnek.   Egy időben a Képzőművészeti Szakközépben (Török Pál utca) volt óraadó üveges szakoktató is.    Legendák keringtek arról, hogy  az üvegvágás terén nem ismert lehetetlent, az akkori "kezdetleges" eszközökkel sem.    A most bemutatott  érmet, pedig egy 1926-os Kézműipari Tárlaton érdemelte ki - addigi munkásságával.