Úgy tűnik, nem adta fel a szakmát - bármi is történt vele itt Pesten.    Azt még nem tudjuk, hogy hol és kivel dolgozott 1891 és 1899 között ,  de 1900-ban már szerepel a bécsi iparosok és kereskedők jegyzékében Üvegfestészeti Intézetével.  Először Bécs XVII. kerületében, az úgynevezett Dornbach városrészben lakik és dolgozik.   Hamarosan elkezd hirdetni is- különböző újságokban- a nagyok (Geyling és a Tiroliak)  mellett.    Közben folyamatosan költözik a műtermével egyre beljebb a városba.    1910-ben már a VII. ker. Kaiserstrasse 15. ben van a műhely.   1912-ben pedig a VII.ker. Neubaugürtel 22.-ben.    Így telik el hat év, mikor is 1918-ban egyszer csak vége szakad a hirdetéseinek.     1920-ban lakóhelyét a XV. ker. Henrietten platz 2.-ben találjuk. 1921-ben pedig  végleg  nyoma vész. (egyelőre)        Nem lehetett könnyű dolga, hiszen 1914-15-ben keltezett leveleiből tudjuk, hogy komoly bajban volt már korábban is.

Most néhány olyan "üvegfestőről" fogunk megemlékezni, akik  - ugyan egyetlen ablakot sem készítettek Magyarországon, de valami közük mégiscsak van a magyar üvegfestészethez.  

 1, Az a néhány sor, ami eddig megjelent Kratzmann Edéről, rendszerint megemlít egy ULKE nevezetű üvegfestőt, akivel együtt dolgozott Münchenben.   Nos ez az "üvegfestő"  nem más, mint Prof. Robert Ulke  az üvegfestészet elismert tanára, aki munkásságát  az 1894 megjelent " A porcelán és az üvegfestészet módszertana" című könyvében foglalta össze.

2,  Róth Miksa 1942-ben jelentette meg az " Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről" című füzetet.  Ennek 19. oldalán felsorol néhány üvegfestő nevet ( természetesen a preraffaeliták után ), akikről azt gondolta akkor, hogy helyes irányba fogják tolni a műfaj szekerét.   Miután ők kevésbé ismertek nálunk, ezért röviden megemlékezünk róluk.  ( A képeken található nevek alapján - aki többet is szeretne tudni róluk - megkereshetőek a neten.)

Róth eredeti felsorolása :Fritz Geiges, Lütti, Linemann, Augustin Pacher, a francia Grasset, Gaudin, Champigneulle, az angol Gerald Moira, O'Paterson és a lengyel Mehoffer.

Majoros Károly egyik üzleti kártyája.    A műterem sokáig a Béke tér melletti Országbíró utca 33.-ban volt.    Ma ennek a helyén is panel lakótelep magasodik.

Ifj. Palka József 1957 márciusában halt meg. A gyászjelentéséből arra következtettünk, hogy talán létezik valahol egy családi sírbolt a farkasréti temetőben, ahol megtaláljuk id. Palka József földi maradványait is. Némi segítséggel kiderült, hogy ilyen nincs. Az ifjú Palkát külön temették el és a sírhelye is már régen megszűnt. Egy központi adatbázisból viszont az alábbi információt kaptuk:

Palka József üvegfestő mester a Rákoskeresztúri Újköztemető 110. parcella, 1.sor, 73. számú sírhelyébe lett eltemetve koporsósan 1952 december 27.-én. 1954 április 2-án exhumálták és a Remetekertvárosi Szentlélek templomban helyezték végső nyugalomra.

A pontos nyilvántartásnak és alaprajzoknak köszönhetően - az altemplomban - meg is találtuk a helyet, ahol első feleségével együtt nyugszanak békében. De valamely ismeretlen okból, nincsen semmilyen márványtáblájuk . Csak egyszerűen be vannak falazva - jeltelenül.

Tóth Erzsébet szerk.

A bejegyzésnek folytatása keletkezett 2023. november 30-án és itt olvasható: https://templomablakanno.blog.hu/9999/12/31/kiegeszites_a_palka_jozsef_jeltelenul_cimu_bejegyzeshez

1899-ben szentelték fel azt a templomot, melyet kivételesen nem földesúr, vagy püspök alapított , hanem  egy erre a célra szerveződött civil egylet.   A templomépítés kiemelkedő személyiségeinek portréit - Róth Miksa az ablakokon is megörökítette.