Vitéz Sághelyi Lajos: A Magyar Üvegesipar Története című könyvénél kevés megbízhatóbb forrást lehet találni. Nála szerepel Forgó István arcképe, amivel megpróbáltuk kiegészíteni az éppen alakulófélben lévő üvegfestő arcképcsarnokunkat. HÁT, NEM!!! A számunkra lényeges Forgó Istvánt a harmadik képen lehet látni. Mindig is gyanús volt, hogy a Sághelyi-féle Forgó haja, nyakkendője, öltönye, stb... Elég futurisztikusan hatott volna úgy 1870 környékén. Szóval Ő inkább a fia, vagy egyéb rokona lehet, még nem tudjuk.    Az igazit egy ipartestületi választmány tablóján leltük.

Kratzmann Ede eltávolításának lehetséges okát az Országos Üvegfestészeti Intézet éléről, Seenger Ervin (1908-1981) kutatásaiból ismerjük. A hivatalos vezetőcsere csak 1891-ben történt meg, tehát elég hosszú vita következményeként. Kratzmannak 1891-től viszont rengeteg nehézséggel kellett szembenéznie. Úgy fest, hogy megrendelés, műhely és pénz hiányában, számtalan elvesztett perrel a háta mögött volt kénytelen elhagyni az országot. Néhány jel azonban más irányba is mutat. Nevezetesen: valahol, valakikkel mégis csak tovább üzemelt, hiszen 1891 után készítette a Terézvárosi templom plébániájának ablakait, 1893-ban festette a kolozsvári Szent Mihály templom képeit és még a milleniumi kiállításon is részt vett két nagyméretű üvegképpel 1896-ban.

           Utóirat : A bécsi temetői adatbázisban 1922-ben csak egy Kratzmann nevű személyt temettek , de azt március 29.-én és ráadásul a keresztneve : Florian volt

Mezőkövesd, Szent László templom, Mária-kápolna: részletek a Róth Miksa üvegablakokról. Legendák szerint, jóval több is megvan a jelenleg látható háromnál, csak műszaki állapotuk miatt nem kerülhetnek a helyükre.

Ismét néhány régi fénykép, melyeken részben ma is meglévő, részben pedig megsemmisült üvegablakok láthatók.

1. Apostolok étterem, Budapest, V.ker.
2. Szent Erzsébet kórház kápolna, Budapest.
3. New York kávéház bejárati szélfogója.
4. Szent László Gimnázium, Mezőkövesd.

Nagy Sándor színezett terve a velencei magyar pavilon homlokzati üvegfestményéhez, 1909-ből. A mű címe: Attila lakomája, kivitelezője: Róth Miksa.

Tóth Erzsébet szerk.