Ma 40 éve,1980 szeptember 29.-én hunyt el Márton Áron a magyar egyháztörténet egyik legnagyobb alakja, Erdély katolikus püspöke, egyházszervező, humanitárius.  Személyét sokszor hasonlítják Mindszenty Józsefhez, bár két teljesen ellentétes habitus volt.  Mindszenty a végletekig hajlíthatatlan, Márton Áron pedig a türelmes kompromisszum kereső.  Ennek ellenére mindkét főpap életének jelentős része fogságban, vagy száműzetésben  telt.  Márton Áron boldoggá avatási eljárása 1992-ben indult meg.   Emlékezetére készült már néhány üvegablak .

Ma 128 éve- (1892 március 29.én)- született Csehimindszenten Pehm József, a magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja.  A kompromisszumot, megalkuvást nem ismerő egyházfő, egész életében az egyház függetlenségéért harcolt  .A Mindszenty József nevet ötven éves kora körül vette fel.   Ő volt Magyarország utolsó hercegprímása. Boldoggá avatási eljárása folyamatban van.  Az utóbbi években jó néhány üvegablak készült emlékezetére .

Ezen a helyen az első templomot 1676-ban építették.  Alig 50 év múlva a gyorsan terebélyesedő város már ki is nőtte, így építeni kellett egy nagyobbat.  Az új templom azonban nem sokkal a felszentelése után összedőlt.  10 évvel később megint lerakták az épület alapkövét, ezúttal hozzáértő mesterekre bízva a kivitelezést.  Ez viszont már sokkal jobban sikerült - olyannyira hogy csak az 1763-as  komáromi nagy földrengés tudta ismét romba dönteni.  Körülbelül 10 évbe telt helyrehozni a károkat, mikor is újabb földrengés volt Komáromban.  A templom  XIX. századi történetében már csak a menetrendszerű tűzvész volt hátra, ami 1848-ban be is következett.  Újabb 12 év fáradságos munka után 1860-ban szentelték fel a ma is látható templomot. A XX. századot viszonylag épségben megúszta az épület.  A világháború a tetőszerkezetén okozott komolyabb sérüléseket, és hát természetesen az üvegablakok egy része fogyott el.  A templom ablakai javarészt a XX. századból származnak. Talán  legkorábban a szentély ablakok kerülhettek a helyükre, de ebben van némi bizonytalanság, mivel ezeken az üvegfestményeken sem szignó, sem dátum nincs és nem is hasonlítanak a többi ablakra. Esetleg az osztrák Geyling műhely lehet a készítő, de ez még kutatás tárgya lesz. Találunk itt néhány Palka ablakot, melyek a dátum szerint 1940-ben kerültek a helyükre .  De a legszebb az északi oldal két nagy ablaka, melyek 1914-ben készültek az innsbruck-i  Tiroler Glas Anstalt műtermében.  Az egész ablakról sajnos nem sikerült épkézláb fotót csinálni az éppen ott álló állványzat miatt, de ugyanezen okból viszont remek közeli képek sikerültek az ablakok egyes részleteiről.

Több korábbi bejegyzésben is hírt adtunk már olyan üvegfestő nevekről, akik a mester, a tulajdonos, vagy a műteremvezető árnyékában sohasem tehették fel az ablakra a szignójukat.  Néhányan azonban mégis megtették, hihetetlen apró, alig látható jelek formájában  hagyva emléket az utókornak.   Egy ilyen jelet találtunk legutóbb a kalocsai Szent István templom Kratzmann Ede által készített ablakai egyikén.

Ha nem is a legszélén, de majdnem .  A budai hegyvidéken található Széher út utolsó házainak egyike a Szent Ferenc kórház.  A kórházat az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció nővérei alapították. Az építkezés 1935-ben kezdődött és 1937-ben már fel is szentelték az elkészült épületet.  A kórház házi kápolnájába Zsellér Imre készített színes üvegablakokat a befejezés évében.  Külön érdekesség a kápolna bejárati ajtajában található harmadik üveg. Feltehetőleg egy gótikus ablak másolata, vagy valamilyen üvegfestészeti stílustanulmány.  Dátum nincs, de szignó igen, így ismét egy új mestert ismerhetünk meg: Shaffer Sebő személyében.