Ólmozott üvegablakok alternatív tárolása.   Előnye: hogy nem igényel drága tároló eszközöket.  Hátránya: hogy csak lapáttal, illetve csákánnyal bontható.

 Majdnem két hónapja , hogy szót ejtettünk az úgynevezett  Sonnenberg -házról. Azóta, némi szerencsével  a    lépcsőházi ablak eredeti tervét is felleltük.     Tóth Erzsébet szerk.

Ismét egy Sixtusi Madonna.   Tavaly márciusban már találtunk egyet a a Somogy megyei Babócsán.   Ott a híres Raffaello  festményt, Ligeti Sándor jelenítette meg üvegablakon.    Ezúttal viszont a Bács-Kiskun megyei Tompán futottunk össze a képpel.    A Szent Anna templommal foglalkozó leírások, mindössze annyit említenek következetesen, hogy  az ablakok olasz eredetűek.   Ennél többet még nem is sikerült megtudni róluk.   Az üvegeken sem dátum, sem signó nincs, és be kell vallani, hogy olyan jellegzetes vonások sincsenek, melyek az általunk ismert műhelyek valamelyikére utalna.   A templom 1893 és 1905 közt épült, Redl báró jóvoltából.  Viszont az alig érthető, hogy amikor éppen csúcson járt az összes magyar üvegfestő műterem népszerűsége- nem is beszélve a Monarchia többi üvegfestőjéről - akkor miért kellett volna Olaszországból egy  "névtelen iparostól " ablakokat rendelni.   Ha az ablakok valóban olasz eredetűek, akkor az egyedülálló különlegességnek számítana nálunk.     Ha pedig  mégsem azok, akkor is elképesztően igényes, kvalitásos munkák.   Ráadásul -  annak ellenére, hogy még védőüvegük sincs - sem az elmúlt 110 év időjárása, sem a háborúi nem hagytak nyomot rajtuk.    Most csak a Raffaello képhez kapcsolódó ablakot mutatjuk be, de hamarosan sort kerítünk a többi üvegfestményre is.

Kanizsai Dorottya magyar főúrnő, más szóval: nagyasszony.   Születési dátuma pontosan nem ismert, valószínűleg a 15. század legvége.   Férje halála után, talán ő volt az első nő, aki saját címert kért és kapott az uralkodótól.   Messze földön ismert volt szerteágazó  műveltsége, nyelvtudása, így  nemesi családok sűrűn küldték hozzá leánygyermekeiket neveltetésre.  Amitől máig tisztelettel emlékezünk rá, az a mohácsi nemzettemetés volt.   A történet szerint :1526 augusztus 29.után, a Mohács környéki papok , valamint ,300 jobbágy segítségével közös sírba temette a több tízezer elesettet, megadva számukra a végtisztességet.  Az ő emlékezetére készült 1928-ban a Haranghy-Palka szerzőpáros által jegyzett üvegfestmény, a Mohácsi Csatatéri kápolnába.                       Tóth Erzsébet szerk.

Ismét visszatérünk egy kicsit a Thököly úti templomba.  A szentély mögötti terem( un. Imakórus), néhány Palka József ablakot rejteget.