Dr. Czobor Béla írt egy rövid ismertetőt a Magyar Iparművészet egyik 1901-es számában a Ferencvárosi Római katolikus Plébánia templom üvegablakairól. A templomot 1879-ben szentelték fel. Erre az alkalomra még csak egy színes üvegablaka készült el, mely Szent Gellért csanádi püspököt ábrázolta. Nem sokkal később - Wenckheim grófnő  felajánlásából - egy Szent Erzsébet ablak is megvalósult. Mindkettő id. Stornó Ferenc kartonja alapján, Kratzmann Ede műhelyében készült.

Ezután két évtized szünet következett, mikor is - a székesfőváros bőkezűségéből - lehetőség nyílt a többi ablakba is üvegfestményt készíteni. Glaser János és Székely Árpád festőművészeket választották ki az ablakok tervezésére, a kivitelezésnek pedig Róth Miksa lett a várományosa. A kartonok elkészültek és az évi Iparművészeti Tárlat karácsonyi kiállításán bemutatják a nagyközönségnek. A tervezett 10 ablakból négynek a képét le is közli a folyóirat. Hogy ezek az ablakok megvalósultak-e valaha, azt nem tudjuk. A templom hivatalos történetében az szerepel, hogy a világháborúban minden üvegfestmény elpusztult, melyek - amúgy Than Mór tervei alapján - egy Ligeti (József)! nevű üvegfestő műtermében készültek.

A Kalocsai Főszékesegyház egyik legrégebbi székesegyházunk. Alapjait még Szent István idejében rakták le, mai formáját pedig jó néhány átépítés után nyerte el. Színes üvegablakait (több különböző forrás szerint is) egy Zsellér Gyula nevezetű üvegfestő készítette úgy 1851 tájékán. Ez a tény jelentősen módosítja az eddigi ismereteinket az üvegfestészet történetéről. (Korábban az terjedt el, hogy a kezdet  1860-ra tehető, mikor is  egy Wilfing József nevű soproni rajztanár sikeres üvegfesték beégetési kísérleteket végzett egy fertőrákosi műhelyben.)

A Zsellér név sem ismeretlen az üvegfestészetben. Zsellér Imre jelentős alakja volt a szakmának, de sajnos  csak negyed századdal később (1878-ban) született. A Zsellér család tagjai többnyire a festő, illetve díszítőfestő műfajban tevékenykedtek és valóban volt Gyula keresztnevű leszármazottjuk is, de ő a lakatos szakmában jeleskedett az 1900-as évek elején. Tekintettel arra, hogy Zsellér Imrének a Délvidéken léteznek a kalocsaihoz nagyon hasonló templomablakai, feltételezhető, hogy a Főszékesegyház ablakait is ő készítette valamikor 1908-12 között, az akkor zajló utolsó nagy átépítés során.

A két háború között látta el mindenféle szerszámmal, eszközzel az üvegeseket Morgenstern Zsigmond kereskedő és gyáros. Évente katalógus küldött a leendő felhasználóknak az aktuális újdonságokról. Az 1933-as lapok közt különféle - korabeli - üvegvágókat láthatunk.

Forrás: Kopp Csaba    

A második képen egy "ólomgyalu" látható a bécsi üvegmúzeum tárlójában. A működése  olyan mint egy derelyeszaggató. Tartozik hozzá egy keményfa sablon, amibe behelyezve az ólomszálat, - az eszközt végigtolva  rajta - különféle mintát ad az ólomsín talpának.  Magyarországon is, nem egy helyen találkozhatunk a fenti módon díszített  ólomüvegekkel.

Forrás: Bezirkmuzeum

Koronázó templomnak is nevezik, mert 11 magyar királyt és 8 királynét/királynőt koronáztak itt. A Dóm mai kinézetét az 1878-as átépítés után nyerte.  Ezzel egyidőben készültek Carl Geyling bécsi műhelyében az ablakok.

Fonyódon járva érdemes felmenni a dombra. A Nagyboldogasszony templom előkertjéből remek kilátás nyílik a Balatonra és annak északi partjára. 1902-ben  még kápolnaként épült, de az 1921-es átépítése során templommá nagyobbított épület néhány Róth Miksa ablakot rejteget.

Tóth Erzsébet  szerk.