Az 1906-os milánói világkiállításon hihetetlen sikert aratott a magyar anyag annak ellenére is, hogy félidőben egy tűzvész martaléka lett az egész magyar pavilon. Itt kapta Maróti Géza (1875-1941) azt a visszautasíthatatlan ajánlatot, mely a mexikói Operaház belső tervezéséről szólt. 1907-ben Maróti Mexikó City-be utazik és megkezdi a munkát. A minden ízében remekműre sikeredett épület, végül is nem Operaház lett, hanem "Szépművészetek Palotája". Ami viszont a leginkább érdeklődésre tart számot részünkről, az a 11 méter átmérőjű - nézőtér feletti - üvegmennyezet, melyet Maróti Róth Miksával közösen tervezett és kivitelezett.