A korábbi Piarista földtulajdon gazdálkodásra kevésbé alkalmas részét ,1929-ben üdülőtelep létesítésére -felparcellázva- értékesítették.  1934-ben, az új lakók egyesületet alapítottak és  kápolna tervezésére kértek fel egy budapesti építészt.   A kápolna 1934 nyarán- alig két hónap alatt - elkészült.   Belső berendezésére, az Iparművészeti Főiskola kapott megbízást.   A kápolna 4 darab-hosszúkás ablaka, Haranghy Jenő vezetésével készült.  Az ablakok  - evangelistákat ábrázoló -felső eleme, kétséget kizáróan Haranghy alkotás.  A többi elem,pedig feltehetően tanárok, esetleg tanítványok munkái lehetnek.  A Haranghy nevén kívül, még jó néhány signó található az üvegeken.  A háború kevésbé, de az azt követő évek jelentős változást hoztak a kápolna életében.   1951-ben - Rákosi Mátyás rendeletére - a környékbeli villákat államosították.   A tulajdonosok kerek 24 órát kaptak az épületek elhagyására és megkezdődött a pártállami vezetők gondtalan pihenését szolgáló úgynevezett: Minisztertanácsi Üdülőtelep kialakítása.   Az ezt követő 20 évben, a funkcióját és gazdáját vesztő kápolnában a parlagfű és más egyéb gyomnövények vették át a terepet.  1972-től azonban, új plébános veszi gondozásba az épületet.   Addigra az ablakoknak már csak a fele-kétharmada maradt meg.  Ezeket, a helyükről kiemelve, egészen napjainkig őrizték.  Folyó év nyarán - némi pályázati pénz segítségével - újra  helyükre kerültek a restaurált ablakok.  A hiányzókat pedig ,többek között korabeli fényképek segítségével sikerült rekonstruálni.        Tóth Erzsébet szerk.