Kalocsától alig 3 kilométerre található Foktő község.  Katolikus templomát 1784-ben építették, Patachich Ádám ( akkori kalocsai érsek ) halála előtti egyik utolsó adományából.  Üvegablakokat, csak a 150 évvel később esedékessé vált felújításkor kapott a templom.  Az 1930-as évek elején kezdődött renoválás idején, már véget ért a "Petrovácz -Zsellér korszak" az egyházmegyében.  Ezért találunk - ettől kezdve - egyre több környékbeli templomban egy új nevet az ablakokon.  Bizonyára, sokaknak ismerősek a képek.  Valóban  alig néhány bejegyzéssel ezelőtt mutattuk be a géderlaki templom üvegeit, amik majdnem megegyeznek a most láthatókkal.  Ezt is meg azt is egy- a harmincas években alakult - új kalocsai műhely kivitelezte, mely" Kákonyi F. Kalocsa" névvel jelölte önmagát. Hogy pontosan hol volt a műhely, meddig működött, és volt-e köze az ismert Kákonyi művészcsaládhoz, azt még nem tudjuk. Megjegyzés: Lehetséges,hogy akkoriban annyi munka szakadt rá egyszerre, hogy kénytelen volt sorozatgyártásra állni. De az is lehet, hogy látták a leendő adományozók a szomszéd templomban a munkáját, és ők is ugyanolyat szerettek volna.

Egészen hihetetlen , hogy a XX. századi tudomány és technológia mennyi új lehetőséggel ajándékozta meg az ólomüveg restaurátor szakmát.  Manapság, már nem jancsi-kályha duruzsol a műterem sarkában, hanem a reflexiós elektronmikroszkópunk tápegység ventilátora adja azt a megnyugtató, halk morajt. Ma, egy magára valamit adó restaurátor pedig, szinte meztelennek érzi magát a Röntgen-Spektrométere nélkül.   De mi történik akkor, ha helyzet van ?  . Ha nem tudjuk behurcolni az ablakokat a laboratóriumunkba.  Ha például veszélyt kell elhárítanunk ott a helyszínen és a kedvenc precíziós Chemistry Analyser-ünk sincs elérhető közelségben. Ráadásul, a közelmúltban - nem kevés pályázati pénzen vásárolt -  Kis Hadronütköztetőnket sem tudjuk felcipelni az állványra -  Nos akkor csak a találékonyság, a restaurátori lelemény marad.

Református templom, a budai Duna-parton.  Ablakai nem is túl régen- az 1980-as évek elején- készültek. Van rózsaablaka is: egy szép nagy karika négy körcikkre osztva.  A belerajzolt ólomüvegminta sem sokkal sűrűbb, a merevítő vasalása pedig egészen vicces. ( megjegyzés: A mai napig semmilyen előírás nem szabályozza az ilyen üvegek beépítését, vasalását, legfeljebb  a szájhagyomány, ami sok esetben inkább a tévedések vígjátéka.)  A példánkban szereplő rózsaablakot a védőüvegezés 30 évig óvta, de ahogy az várható volt- végül mégis csak kettészakadt. A veszélyhelyzet elhárítására felkért restaurátor igazán egyedülálló és bravúros megoldást alkalmazott.  A fényképről nem derül ki pontosan, de valószínűleg  egy partvisnyelet vagy esetleg egy 15-ös félkemény réz fűtéscsövet -némi drót segítségével - hozzáfércelt az ólomüvegablak maradványaihoz. A megoldás előnye, hogy semmit sem változtat a rózsaablak esztétikai megjelenésén és újabb 30 évre biztosítja állékonyságát is.(kép forrás internet)

Félúton Győr és Sopron között a 85-ös úton, egy kisváros temetőkápolnájában leltük a következő példát: Vezető honi restaurátoraink kitűnő módszereket dolgoztak ki arra : hogyan lehet  szakszerűen az ólomhálózatból kipiszkálni, majd később visszagyötörni bármely üvegdarabot.  Ez lehet a kiinduló pontja az alábbi beavatkozásnak is.  Tehát a lényeg: a kiemelt darabokat - példánkban az arcokat ábrázoló üvegelemeket- üvegvágóval addig szeleteljük, amíg már nincsenek benne repedések.   Az így nyert üvegcserepet  visszanyomkodjuk az ólomszálak közé.  A hiányokat pedig  bármely otthon talált tetszőleges színű és struktúrájú üvegekkel ( esetleg plexivel) kipótoljuk.

A  2014-es esztendő egyik látványos projektje, a Ludovika épületének felújítása volt.  Ezen belül számunkra  a legérdekesebb - természetesen - az Akadémia kápolna ólomüveg ablak rekonstrukciója.  A kivitelezőnek nem lehetett egyszerű dolga ,hiszen viszonylag szerény mennyiségű eredeti képanyagból kellett rekonstruálnia a rég elpusztult üvegfestményeket.  A korabeli fotográfiák - mai szemmel - nagyon gyenge minőségűek.  A restaurátor művészeknek ezekből kellett valahogy kiokoskodniuk az összes pontos részletet.  Arról már nem is beszélve: milyen bonyolult a fekete-fehér tónusokat áttranszponálni valós színértékekké. Szóval, cseppet sem volt irigylésre méltó a feladat.   És még nem ejtettünk szót arról a mai építészeti igényről sem, hogy minél kevésbé zárjuk el a természetes fényt a belső terektől.   Mindezekkel együtt válik érthetővé, hogy a korábbi ablakokhoz képest a mostani rekonstrukció egy picit szellősebbre lett hangolva.

Marianka (Máriavölgy ), Pozsonytól néhány kilométerre - északra- elterülő község Szlovákiában.  Nevezetessége, a sűrű erdei völgy közepén átrobogó forráspatak mentén elhelyezkedő kegytemplom és kolostor. Üvegablakai egy részét a Geyling műhelyből származtatja a szlovák szakirodalom. De van ott más is, amit eddig még nem sikerült megfejteni.   1877-ben - többek között Simor János érsek jóvoltából  - újabb üvegfestmények kerültek a szentélybe.   A Szent László például Wilfing rajz, a kivitelezés lehetne akár a Tiroler GlasAnstalt munkája is, de ma az ablakok minden lehetséges részén, ahol  az eredeti szignók lehettek , a pár évvel ezelőtti javítás végző vállalkozó nevét, címét, logóját, adószámát,stb találjuk. ( Ez nagy divat odaát. A pozsonyi Dóm ablakainak alsó része is tele van bankok, különböző szponzorok, és egyebek felirataival, cseppet sem fukarkodva a négyzetdeciméterekkel.) Biztosan rejtenek még titkokat a mariankai ablakok, de még ennyire megközelíteni is csak a riasztó éktelen csörömpölése közepette lehetett.  Szerencsére, mire az első haragos szerzetes arc megjelenik az ajtóban, addigra mindig ártatlan, csodálkozó tekintetű bárányokká változunk, akik még sosem láttak mozgásérzékelőt, többnyelvű figyelmeztető táblát, pláne fényképezőgépet.

Géderlak község  Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában.  Temploma 1771-ben épült.  1810-ben és az 1862-es árvíz után is helyre kellett állítani.  Mai megjelenését a - legutóbbi - 1930-as  felújításának köszönheti.  A templom ablakait, a felújítást követő években csináltatták az adományozók.

  És itt futunk bele ismét a jól ismert Ligeti-féle bordűrbe, valamint a KÁKONYI F. ÜVEGFESTŐ, KALOCSA feliratba.  Eddigi ismereteink alapján, még ez a rejtély sem oldódott meg, de itt Géderlakon van még egy csavar a dologban.  Ugyanis, az ablakok eredeti tervei megtalálhatóak a Kopp család üvegfestészeti munkásságát gondozó archívumban Fóton, Kopp Ferenc rajzai között.       Tóth Erzsébet szerk.