A Szent Miklósnak , németnek vagy alsóvárosinak is nevezett templom a 17. században épült. Mai formáját azonban, a 19. századi nagy renoválás után érte el. A díszüveg munkákat - akárhonnan nézzük - a Waltherr Gida műterem nyerte. Akkor is, ha netán az általa vezetett céget, akkoriban még "Forgó és Társa"- nak hívták
Talán érdemes lenne egy "Magyar Városházák üvegablakai " című sorozatot indítani. Anyag volna bőven - korábban már be is mutattunk néhányat közülük. A XIX. század végétől szinte kötelező tartozéka lett a Városházák dísztermeinek, illetve főlépcsőházainak a gazdagon díszített üvegablak. A dolog külön műfajjá nőtte ki magát, a jellegzetes címerábrázolásokkal, illetve a nagyon igényesen kidolgozott bordűrökkel. Majdnem minden jeles üvegfestőnek volt ilyen megbízása - a teljesség igénye nélkül : Kratzmann Ede ( Kecskemét ), Palka József (Kiskunfélegyháza), Waltherr Gida (Debrecen), Róth Miksa (Marosvásárhely). A bajai Városháza, az 1896-98-as nagy átépítés alkalmával kapta díszüvegeit. A lépcsőház fordulójába került üvegablakokat a Forgó és Társa budapesti cég szállította. Tóth Erzsébet szerk.
Sokszor járunk az 51-esen - Kalocsa, Baja, stb,.. Alkalmanként megpróbáljuk becserkészni a környékbeli falvak, községek templomablakait. Persze a bátyai templom -ugyanúgy mint az összes többi , eltekintve a vasárnaponkénti egy - másfél órától - szinte örökké zárva van. Egy nyáron , szúnyoghálón keresztül sikerült képet csinálni az egyik ablakról.
Kíváncsiságunkat így , egy időre kielégítettük azzal, hogy a képen tisztán felismerhető volt az egyik jellegzetes Ligeti Sándor bordűr, amit legutóbb például Babócsán láttunk.
Megnyugodtunk : Van itt egy, vagy több Ligeti-ablak ! Előbb-utóbb majd lefotózzuk ! Azután, a közelmúltban tényleg bejutottunk és mit látunk az ablakok alsó részén, több helyen is a :" KÁKONYI ÜVEGFESTŐ KALOCSA" feliratot.
Persze rögtön leereszkedik a már jól ismert köd a kutató tekintetére: Kezdődik a vadászat- irány a net ! A kalocsai Kákonyi családról lehetett hallani ezt-azt, de a konkrétumokért érdemes a témával tüzetesen foglalkozó művészettörténészek írásaihoz fordulni. PROKOPP MÁRIA :" A KALOCSAI KÁKONYI CSALÁD MŰVÉSZEI " című három részes írásából ismerkedhetünk meg a család három - művészeti tehetséggel megáldott - Konstantina ,István és Imre/Asztrik névre hallgató gyermekeivel. Idézzük ide az első fejezet első mondatainak egyikét : " Konstantina nővér (1908-1998) ...hatgyermekes család másodszülötteként 1923-ban látta meg a napvilágot". Szóval :1, a beszédes mondatból máris megtudjuk, hogy Konstantina nővér vakon született, de 15 éves korára ismét visszanyerte a látását. 2, Vagy a szerkesztő volt egy nehéz éjszakán túl. De akkor nézzük a harmadik - Asztrikkal foglalkozó - fejezet első mondatait is: "Kákonyi Asztrik , Kákonyi Sándor és Bagó Teréz 8. gyermeke, 1923-ban született Kalocsán." Vagyis, Konstantina után, aki a második gyermek volt, született még ugyanabban az évben újabb 6 gyermek. Végül is ha hetes ikrek voltak, elképzelhető a dolog. A tréfát félretéve és tovább kutakodva, az azért kihámozható, hogy a három testvér közül, Kákonyi Asztrik volt az aki az ólomüvegablak művészetben is tevékenykedett. Munkássága jól feldolgozott, közel 50 templom liturgikus terét tervezte. Ezeken belül, jó néhány üvegablak is a nevéhez köthető. Az amerikai magyarság is jól ismeri. Egy New Brunswick- i templomban is megtalálható egyik munkája. Csak egy baj van, a bátyai templom ablakai, 1933-35-38-ban készültek, amikor Kákonyi Asztrik épp csak 10-12 éves volt. De akkor ki készítette a bátyai ablakokat ?
1915 augusztusában szentelték fel a Stanek Pál által tervezett templomot. Üvegablakait, a Palka-műhely készítette, három évvel később.
Letűnt korok üvegfestői közt bőven akadnak olyanok, akik valamely művészeti akadémián szerezték rajz és festészeti tudásukat. Nyilván rengeteg grafikát, és nem kevés festményt készítettek az ott töltött idő alatt, aminek persze jelentős része az enyészetté vált. Időnként, azonban fel-fel bukkan egy egy ritka darab. Kratzmann Ede például a müncheni akadémiára járt. Az ő egyik festményét őrzi egy német galéria.
Wilfing József a bécsi akadémián végzett, és hosszú évekig rajztanárként dolgozott Sopronban. Tőle származik- többek közt - a Soproni polgárok című festmény.
Vermes Ágoston is a bécsi akadémia növendéke volt. Nem olyan régen szerepelt egyik festménye, egy budapesti galéria aukcióján.
Johann Hugó a firenzei akadémián tanult, így nem véletlen a sok itáliai témájú kép.
