1916. Már harmadik évében jár az első világháború. A szemben álló felek kimagasló eredményekkel büszkélkedhettek a sebesült ,vagy halott katonák számát illetően. Csanádapácán az otthon maradt anyák, mátkák , komák pedig üvegfestményekkel emlékeztek fiaikra, szerelmeikre és barátaikra. Palka József meg csak gyártotta sűrű egymásután az ablakokat. És nem csak Csanádapácára.
Medgyesegyháza, város Békés-megyében. 1938-ban bontják le, az igényeknek már nem megfelelő kis templomát, és hozzálátnak egy új templom építéséhez. Az épület elkészültét, Ligeti Sándor és fiai cég által festett szentély ablak koronázza meg, 1941-ben.
Egy ideje már lelkes amatőrök is hozzáférhetnek egy csomó új adatbázishoz. Ilyenek például: A Budapesti Czím és Lakásjegyzék" 1888-1928 közötti könyvei is. Rengeteg adalék található bennük ahhoz, hogy a szélrózsa minden irányába mutató életrajzi adatokat végre egyfelé lehessen terelni. Kezdetnek, lássuk például Ligeti Sándort. A könyv szerint - 1888-ban - az első műterme a VIII.kerület József körút 13-15.számú házban volt.
Egy év múlva társul, egy Radó Aladár nevű üzletemberrel és új műtermet nyit, a Papnövelde utca 6. szám alatt. Újabb egy év múlva azonban már véget is ér a gyümölcsöző kapcsolat, és Ligeti Sándort partner nélkül jegyzik a könyvek.
Csendes évek következnek. A Ligeti-műterem ontja a szebbnél szebb üvegfestményeket egészen 1911-ig. Amikor is a lakcímjegyzék egy házzal arrébb teszi a műtermet. Ez lehetne akár elírás is , ha nem tudnánk , hogy 1911-12-ben építik a Papnövelde utca 4-6. szám alatt, a ma ELTE Apáczai Gimnáziumként ismert épületet. Tehát hősünk átköltözik a Papnövelde utca 8. számú házba.
Ez az épület ma is megvan , egy retró presszó működik benne. Újabb csendes évtized következik, mikor is -1922 tájékán - átalakul a cége. Társul saját fiaival (Ligeti Istvánnal és Ligeti Lászlóval).
Az üvegfestészet mellé bővül a tevékenységi körük is (üveghajlítás,csiszolás,tükörborítás, stb,..) A Papnövelde utca 8. már kevésnek bizonyul, így 1928 körül, egyszerre két új helyen nyitnak műhelyt: a belvárosi Bástya utcában és Kispesten a Bocskay utca 4.szám alatt. Ligeti Sándor azonban két év múlva meghalt. A Ligeti és fiai cég minden bizonnyal még működött a világháborúig és készített még üvegablakokat is, de erről többet akkor fogunk tudni, ha majd egyszer elérhető lesz az 1928 utáni Czímjegyzék is.
Pár nappal ezelőtt, - némi utánajárással- sikerült megtalálni Ligeti Sándor nyughelyét. Sajnos, a neve nem szerepel a síron, de hivatalos forrásból tudjuk, hogy egy 1981-es exhumálás után feleségével közös sírban temették újra. A pontos koordináták: Kispesti temető 25 D / II / 1 / 41-42 / Tóth Erzsébet szerk.
Elek, város Békés megyében, szinte karnyújtásnyira a román határtól. Sarlós Boldogasszony titulusú temploma 1904-ben épült. Ablakai, gróf Almássy Erzsébet adományából kerültek a templom szentélyébe 1914-ben. Ennyi. Amúgy lehetett volna más címe is ennek a bejegyzésnek, például : "A névtelen üvegfestők" sorozat egyik új darabjaként. Azokról, akik különböző nagy műhelyekben, név nélkül dolgoztak évtizedeken keresztül, azután egyszer csak mégis szignálhattak egy- egy ablakot. Ilyen volt Zintl János. Hogy korábban hol dolgozott, azt még nem tudjuk, de neve az 1910-es évektől már szerepel az iparosok jegyzékében. Általa aláírt ablakcsoportot -sajnos - még csak ezt az egyet találtuk. Harmadik ötlet a bejegyzés címét illetően :" Üllői út 79." lett volna. Merthogy ebben a -ma már nem létező - házban rendre előfordultak üvegfestő lakók. Itt lakott néhány évig Kratzmann Ede, azután egy Rüber Arnulf nevű - eddig ismeretlen- üvegfestő , és ebben a házban lakott a most szóban forgó Zintl János is. Tóth Erzsébet szerk.
Hivatalosan 1903 óta hívják Nagymágocsnak, a Szentes és Orosháza között elhelyezkedő nagyközséget. Első számú nevezetessége a Károlyi család birtokán épült kastély. A birtok déli szegletében álló katolikus templom, a kastély elkészültét vagy 15 évvel megelőzve épült- 1883-ban. A neoromán stílusú templom ablakait Kratzmann Ede készítette.
