1912- ben jelent meg - Bécsben és Lipcsében egyszerre -  az utolsó autentikus könyv, amiből még ki lehet hámozni a tradicionális üvegfestés valódi technikai és kémiai trükkjeit.  Természetesen rengeteg ábrával és még annál is több eredeti recepttel találkozunk üvegfestés, ragasztás, savazás és minden más egyéb üvegnemesítés kapcsán.  Persze, az eredeti kiadásból már nehezen találnánk példányokat, de szerencsére az ezredforduló környékén egy német kiadó reprintként újra megjelentette.  Ezek közül, néha még felbukkan egy-egy darab , osztrák illetve német antikváriumokban.  Ha hozzájutunk,  nincs is más dolgunk mint megtanulni rendesen németül , de alaposan ám, mert  233 oldal gótbetűs szakszöveg vár ránk.   Végül már csak a különböző agyagok (úgymint " firnájsz" , "ájzenvitriol" , stb..) régies neveit kell átültetni mai magyarra, és már képben is vagyunk tradicionális üvegfestés terén.

A templom Medgyasszay István és Weszely Géza tervei alapján készült 1930-ban - a környéken jól ismert vörös kőből.  Üvegfestményei , az építkezés befejezésével egy időben kerültek az ablakokba- Majoros Károly műterméből.  Tóth Erzsébet  szerk.

Az első templom ezen a helyen, a XIII. század elején épült, amit a  XV. századra gótikus jegyekkel egészítettek ki.  A török időkben erősen megsérült épületszerkezet - 1756-os helyreállítása során-  barokk részekkel bővült.  Mai képe,végül  a XIX. században hozzáépített oratóriumokkal  alakult ki.  Üvegablakait Majoros Károly budapesti üvegfestészete készítette 1930-ban.  Nem lehet nem észrevenni, hogy a Szent Imre ablak mutat némi hasonlóságot, az ugyanezen időben készült nagykátai templomablakok egyikéhez.  Nagykátán szintén Majoros Károly volt az üvegablakok kivitelezője, és a tervek egyértelműen Nagy Sándorhoz köthetők.   Tehát itt Tapolcán, vagy egy eddig ismeretlen Nagy Sándor ablakra bukkantunk, vagy a huncut Majoros mester adta el még egyszer a jól bevált kartont.   Tóth Erzsébet szerk.

Az 1750 körül épült barokk templom, 1903-ban - némi egyszerűsítés után - vált olyanná, amilyennek ma is láthatjuk.  Alig három évtized múltán, újból nagyobb felújítás vált szükségessé.  A korábban már meglévő szentély ablakok mellé, ekkor kerültek új üvegfestmények a főhajóba, nem is akárki jóvoltából.  A különleges szépségű ablakok tervezője Nagy Sándor volt.  A kivitelező pedig az Országos Üvegfestészeti Intézet.  Azt nem tudjuk, mennyi idő telt el az első és a hatodik ablak elkészülte között, de az intézetben közben, valami korszakváltás lehetett, hiszen az ablakok egy részénél Majoros-Johan közös szignót találunk.  Míg másoknál már csak Johan Hugó Országos Üvegfestészet a jelzés.

Az 1740 körül épült kis templom a XIX.század utolsó éveire használhatatlan állapotba került.  A falu 1868-ban elhunyt plébánosa, minden vagyonát -ami nem volt sok - az egyházközségre hagyta.  Ám az utána következő plébánosok olyan sikerrel gondozták az örökséget, hogy alig néhány év alatt az összeg több mint ötszörösére növekedett.  Akkorára, hogy abból már el lehetett gondolkozni egy új templom építésén.  Hamarosan fel is kérik August Kirstein bécsi építészt a tervek elkészítésére.  1901-ben pedig megkezdik az építkezést.  A Szent Imrét ábrázoló szentélyablakot, Palka József műterméből rendelték 1902-ben.   1948 augusztusában egy addig sohasem látott vihar, pusztító jégesővel rontott a falura, ami egyebek mellett  az ablakot is megviselte.  A munkára, ekkor is Palka Józsefet kérték, aki a közel ötven éve készített üvegfestményét a javítás után újra szignálta.   Ezúttal már aranykoszorús mesterként.