Ismét sikerült -vélhetően egy VII. kerületi lépcsőházból- kitépni egy "róthmiksát".   Persze, az is lehetséges,hogy egyszerűen csak kiesett a keretéből.    De ha valakinek hiányzik, itt esetleg megtalálja. :                         aprod.hu/ hirdetes / antik-olomuveg

Nem hiába jeleztük néhány hete, hogy a soproni Szent Mihály templom ablakainak restaurálása kapcsán, példamutató elszántságra bukkantunk.  Az ablakokon dolgozó művésznő, valami lenyűgöző profizmussal kelti életre a majdnem megsemmisült  üvegfestményeket.  Azonkívül pedig, a facebook oldalán mindenki számára lehetővé teszi a betekintést a projekt során felmerülő nehézségekbe , de a titkokba és a szépségekbe is.  A legfrissebb hír, hogy végre a legmagasabb helyről is megérkezett  számára a jól megérdemelt elismerés.  Szívből gratulálunk mi is!

Kicsit kirándulunk megint.  No, most sem nagyon messzire, mert ez is "Templomablak", meg magyar is ,csak nem "Anno", hanem a jelen, de még inkább a jövő.  A templomablak művészet időnként  véglegesen megrekedt állóvíznek tűnik, pedig a felszín alatt számtalan biztató és reményteljes kísérlet zajlik a műfaj megújítása érdekében.  Ha szeretnénk napra készek maradni,mi sem hagyhatunk figyelmen kívül egyetlen - új irányba mutató - kezdeményezést sem.   Művészeink egy maroknyi tagból álló élcsapata például azt a kérdést tette föl, és járta körül, hogy : Miért van az, hogy az ablaktok/ablakkeret csupán az üvegfestmények befogadó/tartószerkezete?  Azon kívül,hogy a keretek mindössze a képek helyét és külső kontúrját határozzák meg, csak és kizárólag kötöttségeket és alkalmazkodást jelentenek egy alkotó számára.   Hol vala az kőbe vésve, hogy ennek  így kell lennie az idők végezetéig ?  Miért ne lehetne ezen változtatni ?  Miért ne lehetne egy keret , passzív résztvevő helyett, inkább a kompozíció szerves része?  Egy arcot függőlegesen átvágó sötét árnyék miért ne jelképezhetne egyfajta  vertikális stabilitást, a lentit és fentit összekötő, küzdelmekkel teli, örök  egyensúlyt?   Vagy a pápa homlokán  keresztül átívelő fakeret, miért ne szimbolizálhatná az egyházfő egyszerre földi és égi jelenlétét?   Sajnos, a Nagy Sándoron, Róthon és Kőrösfőin elbutult konzervatív közönség - egyelőre még - olyan üres tekintettel szemléli ezt a megújulást, mint akikre nincs feltelepítve az operációs rendszer.  De várjuk csak ki a végét !  Előbb-utóbb megváltozik, aminek meg kell változnia és ki fog jönni, aminek ki kell jönnie !     ( néhol félig már ki is jött)

(képek:internet)

 Az 1623-ban Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított bécsi papnevelő intézet viszontagságos történelme,1803-ban kezdett rendeződni.  De az intézmény, az 1900-as év decemberében átadott, új épületben került  igazán méltó körülmények közé.  A Czigler Győző műegyetemi tanár által tervezett klasszicista stílusú ház, Bécs 9. kerületében található.  A kápolnájába kerülő díszüvegezésre Palka József kapott megbízást.  Az ablak tervezete szerepel Palka egyik mintafüzetében is.        Tóth Erzsébet  szerk.

Kanta - Kézdivásárhely része több mint 160 éve.  A Szentháromság tiszteletére emelt temploma, 1795 óta áll mai helyén.  A földrengéseket is átvészelt templom, színes üvegablakot csak 1901-ben kapott először.  Ezt Ligeti Sándor műterméből rendelték az adományozók.  A folytatásban - valamely ismeretlen okból-  már nem tőle, hanem a Waltherr Gida cégtől hozatták az üvegfestményeket, 1902-ben.   Azokban a hónapokban a Waltherr műhely, éppen a Budapest, Rákosszentmihályi  templomot kivitelezte, így a rajzteremben csak a három szent nevét valamint a három új méretet kellett a többi rajz közé tenni, és már készültek is a kantai ablakok.  A képeken talán jól kivehető az azonosság.  Segítségül: a 2-es és a 4-es számú képek származnak a budapesti templomról, a többi kézdivásárhelyi.