Az ezen a helyen valaha állt  3 különböző templom első eleme, még az Árpád-korhoz köthető.  A második ,ennek a romjain épült 1320 környékén. Ez a török uralom alatt semmisült meg.  A harmadik, pedig ennek maradványaira épült az 1760-as években.   A templom első nagy restaurálása 1880-ban volt.   A soron következő restaurálás - megelőző- kutatásai, pedig éppen most folynak.   A jelenlegi ablakok - vélhetően - 1905-ből származnak, Palka József műterméből.   A szentély ablakon jelzés utal erre.  De az ablak különböző részletei  szemlátomást, más-más időszakban készültek.  Ez jól láthatóan megjelenik -többek között -abban is, hogy a különböző részletek, a tönkremenetel különböző fázisaiban járnak.  Palkától került már elő több tervezet is, melyben a híres Beczúr-festményt próbálta üvegre konvertálni,de az általunk ismert tervek, sajnos nem ehhez a templomhoz készültek.  Az egész szentély ablak kicsit olyan, mintha egy korábbi üvegfestmény bordűrjét és stilizált építészeti elemeket tartalmazó részeit megtartva, utólag beleapplikáltak volna egy másik képet.  A templomhajó további ablakai közül a Jézust ábrázoló, például tipikus Ligeti Sándor rajz.  A Mária-ablak pedig  már a felismerhetetlenségig elvesztette lényegét, ami utalhatna a készítőjére, vagy Máriára, vagy egyáltalában üvegablakra.

Palka József  a századforduló környékén kiadott :" Mintakönyv és Árjegyzék" című füzetéből az aktuális árakat szemlélhetjük meg.   A számok, koronában és "négyszög méterenként" értendők . Hogy ezek az összegek mit jelenthetnek ma...?   Bizonyosan meg lehetne próbálni átszámolni, akár arany-alapon, vagy vásárlóerő paritáson, de ehhez nem értünk.   Azért, ha bátran a számok mellé írunk- alsó hangon - három nullát, akkor nem sokat tévedünk.               Tóth Erzsébet szerk.

Egy korabeli hirdetés 1888-ból.  Ebben az évben nyitott műtermet Ligeti, akkor még a József körúton .  Majd két év múlva  - Ligeti és Radó néven- beljebb költöztek a Papnövelde utca 6. szám alá.

 Megmondani 100 százalék biztonsággal, hogy egy  templomi ablak mely mester keze munkája ...?      Az üvegfestészet aranykorának ismert mestereire másképpen gondolunk, mint  a képzőművészekre.  Az üvegfestészet úgynevezett díszítő, iparművészet, ami általában nem egy, hanem több ember erőfeszítése nyomán ölt testet  ablak formájában.  Szóval, ha azt mondjuk,hogy egy üvegfestmény X.Y. alkotása, az nem ugyanazt jelenti, mint egy festőművész esetében.  Ezért is élünk  inkább olyan szóhasználattal,hogy  "az ablak  X.Y. műterméhez köthető".   Hogy miért..?    Az aranykor nagy nevei közt van olyan, aki egész életében egyedül, esetleg, egy-két segéddel dolgozott.   Azután vannak olyanok, akik  nagy,  -alkalmazottak sokaságát foglalkoztató- üzemet,-mondhatni "gyárat" tartottak fenn, és nyilván mint a névadó,alapító tulajdonosként - az ő "szűrőjén" keresztül került ki minden munka az üzemből- így kapcsolódva a nevéhez.  És természetesen olyanok is vannak, akiknek semmi közük az üvegfestészethez.  Egyszerűen csak üzletemberek voltak, akik megszereztek, vagy megörököltek egy ilyen műtermet és tulajdonosként tovább üzemeltették. Olyanról már nem is beszélünk, hogy ezek a nagy nevek számtalan alkalommal egymás műhelyeiben dolgoztak,vagy egy-egy nagyobb munka kapcsán összeszerveződtek ideiglenes csapatokká.   És nem utolsó sorban, jelentős részük a Kratzmannál kezdett.   A Kratzmann intézet átalakítása  után,akik nem akarták a Forgó és Társánál folytatni a mesterséget, saját műtermet nyitottak.   A többiek meg maradtak mint alkalmazottak a Forgónál,vagy vándoroltak műhelyről -műhelyre.  Egy egy ilyen üvegfestő megfordulhatott, éppúgy a Waltherr Gidánál, Róth Miksánál, vagy akár Palka Józsefnél is.  Ezekről,a névtelenekről meg szinte semmit sem tudunk.     Szóval,az abban a korban készült  bármelyik ablakon,  benne lehet  valamennyi neves és névtelen üvegfestő keze nyoma  ,akár egyszerre is.   Az 1900-as budapesti lakcímjegyzékből azonban, van sejtésünk a névtelenek egy részéről.    A Róth Miksával kapcsolatos kutatásokból már ismertük  Gyermek László nevét ,illetve A XVI.kerületi helytörténészek segítségével egy újabb névre derült fény, ezúttal Waltherr Gidánál.  Ő Szlanár Antal.   A korabeli  Rákos Vidéke újságban talált cikkek nyomán ismerkedhetünk meg nem túl hosszú életútjával.  A rákosszentmihályi templom szentély ablakáról, ami- ezek szerint az  ő keze munkája volt -, a régi  fotográfia nem sokat árul el  . És ez az ablak az átépítések és a háború miatt már nincs is meg.  Helyette a  néhány megmaradt Waltherr féle ablakot találjuk, meg az elpusztultak helyébe készült Palka üvegfestményeket.    Viszont 1919-ben készült, saját névvel jelzett ablakai láthatóak ma is a kunszentmiklósi templomban..

Kratzmann Ede a századfordulón végleg elhagyta Budapestet és műtermet nyitott Bécs XVII. kerületében.  Ettől kezdve, a Monarchia osztrák területén próbált érvényesülni, ami nem tűnt egyszerű feladatnak.  Hiszen, olyan nagynevű műhelyekkel kellett felvennie a versenyt, mint a Tiroler Glasanstalt, és a Geyling,s Erben.  Így valószínűleg nagyon pici szelet juthatott neki a tortából: itt-ott egy kis javítás, esetleg néhány kisebb új ablak.  Az egyik ilyen munkájának helyszíne: Annaberg.  Sokan ismerik úgy mint zarándokúti állomást, de még többen, mint az egyik legközelebbi ,remek osztrák síterepet.   Annaberg  Szent Anna templomában találkozhatunk néhány Kratzmann ablakkal, melyeket 1904-ben készített.