I.Wilhelmina holland királynő 1898-ban -18 évesen -lépett trónra.  Kereken ötven évig uralkodott.  Egész Európában tisztelt és szeretett uralkodónő volt. ( Pesten a mai Városligeti Fasort ,1921-től Vilma királynő útnak hívták. )  1923-ban, uralkodásának 25. évfordulójára a magyar társadalom üvegfestményt ajánlott fel.  Az ablakot Nagy Sándor tervezete alapján Róth Miksa készítette el.  A Távirati Iroda 1923 szeptember 6.-i belföldi hírei között szerepel is a közlemény, hogy a Budapesten élő,illetve az itt tartózkodó hollandusok, szombat délelőtt megtekinthetik a kész művet Róth Miksa Nefelejts utcai műtermében.  A mű elméletileg a királynő hágai palotájához (Paleis Noordeinde) készült.   A holland képarchívumok számtalan régi és mai fotót tartanak a palota belső tereiről, de mindeddig nem sikerült felfedezni rajtuk az ablakot.  ( Nem ez volt az egyetlen üvegfestmény az ominózus évfordulóra.  Egy holland származású amerikai is készíttetett a leghíresebb holland üvegfestővel egyet.  Ez ma is megvan, Vilma-ablak néven a Delft-i templomban.)  Szóval,a mi ablakunkról csak a korabeli újságokban megjelent képekről szerezhetünk némi ismeretet.

Két  fénykép a világhálóról, ami érdeklődésre tarthat számot az üvegfestészettel foglalkozók számára.  Az egyik egy kb. 300-350 éves ólomhúzó szerkezet, még kovácsoltvasból.  A másik fényképen, pedig az Üvegesek és Rokonszakmák Ipartestületének 1924-es díj érme látható.     Tóth Erzsébet szerk.

A kő tartósabb mint az üveg.   Ez természetesen csak féligazság,de valahogy azt szoktuk meg, hogy a különböző háborúk,átépítések, vagy bármi egyéb okán az épületek inkább megmaradnak az utókornak, míg az ablakok az enyészeté válnak örökre.  Néha azonban előfordul szabályt erősítő kivétel is, ahol a templom tűnik el az ablak mögül.   1745 és 1802 között épült a  marosvásárhelyi  Ferences barátok temploma.  Ablakait 1899-ben készítette a környéken viszonylag sok megrendeléssel büszkélkedő  szász üvegfestő: Richard Schlein.   Egy 1940-ben készült kép hátterében még látható a templom és az ablakai is.  A háború végét, különösebb károk nélkül érte meg, de 1971-ben, egy máig is vitatott döntés alapján lebontották - főtérrendezés címén.  A templom tornya kegyeleti okokból megmaradt, mivel alatta temetkezési hely volt.  A közösség számára pedig egy másik városrészben új templomot építettek és ebben helyezték el a Ferences templom ablakait..  Az ablakokról készült képeket Bíró Júliának köszönhetjük.

Az üvegfestmények készítésének nincsenek nagy pillanatai.  Minden egyes munkafolyamat órákba, napokba kerül.  Az elkészülte hetekbe,hónapokba.  És a végeredmény évekig, évtizedekig képes gyönyörködtetni a szemlélőt.  A fotográfus viszont a nagy pillanatot szeretné elkapni. Az alkotó pillanatot, a mű megszületését.  A mester teremtő erejét, azt a századmásodpercet, amikor a szellem anyaggá változik, stb,stb....   De mivel ilyen pillanat nincs, ezért ha a fényképész üvegfestőt szeretne fotózni, akkor világon mindenütt használt etalon recepthez nyúl:  Valamilyen világító alkalmatosságra feltesznek egy teljesen elkészült üvegfestményt, amin már nincs semmilyen tennivaló.  Majd elé állítják a mestert, hogy fogjon a kezébe egy botot, vagy bármilyen szerszámnak tűnő eszközt, és megkérik, hogy tegyen úgy mintha csinálna valamit.  És már kész is az elkapott pillanat.  Szóval, ha valaki ilyen képekről szeretné ellesni a titkos szakmai fogásokat, trükköket, az igen hosszú és kalandos kerülő  útra készüljön fel.

1997 július 1.-én bejelentés érkezett a Fővárosi Tűzoltósághoz, miszerint :többen is fekete füstöt láttak szivárogni a Thököly úti templom rózsaablaka mögül.   Az egység nagyon hamar kiérkezett és pár perc alatt világossá vált,hogy a bejárat felett,az orgonakarzaton fogott tüzet valami.  Ekkor azonban már értelmetlen kockázatnak tűnt a tűz alá bemenni.  Nem csak a karzat ismeretlen statikai állapota miatt, de már kiszámíthatatlan állapotban volt az egész templomhajó fedése is. ( Ezt , utólag  a legfelső ólomüveg ablakok elolvadása is egyértelművé tette, hogy abban a magasságban már 300 Celsius fok környékén járt a hőmérséklet.)  Így hát kézenfekvő volt, hogy a rózsaablakon keresztül lehet a leghatékonyabban a tűzfészek közelébe jutni és eloltani azt.  Ennek lett áldozata az egész rózsaablak, de nem csak az üvegei, hanem a befogadó kő mérművek egy része is.  A követ a meglévők alapján még csak-csak rekonstruálni lehet de az üveg , az nehezebb dió.  A tűz utáni romeltakarítás során , egy tenyérnyi darab sem maradt belőle és nem is nagyon fényképezgette senki korábban.  Historia Domus híján az ismeretlen alkotótól , nem is lehet eredeti tervek után kutatni.  Maradt összesen két kép.  Csakhogy, kinagyítva kiderült: két különböző rózsaablaka volt a templomnak.   Egy 1930-as években készült képes levelezőlapon más van, mint az elmúlt évek valamelyikében készült képen.  Vajon, mi történhetett ?  Talán a háborúban egyszer már elpusztult az egész rózsaablak ?  Vagy más okból cserélődött ki ?   Előbb-utóbb szükséges lesz a rekonstrukció, nem csak esztétikai okokból.  Az ablak hiánya, a világszínvonalú orgona építésének befejezését is akadályozza.