A restaurálás - a végeredmény tekintetében - mindig is vitatéma volt.    Ha nem a jelen, akkor az utókor teszi majd szóvá, hogy egészen más filozófia mentén kellett volna megoldani egy adott feladatot.    Például ma, egy szabályos restaurátori szakvélemény kötelező tartalmi eleme: az előző restaurátor földbe döngölése.    Pedig sohasem ugyanarról beszélnek.    Dokumentálás ide vagy oda, a tárgyak megváltoznak minden egyes restaurálás után , függetlenül attól, hogy "megkülönböztető  ",vagy "beilleszkedő  " kiegészítést alkalmaz, vagy egyszerűen csak dilettáns az adott restaurátor.    Lássunk most néhány példát : hogyan változnak a Róth Miksa ablakok is , a restaurátorok műhelyeiben.    A képek jobb oldalán a végeredmény látható.    A baloldalon pedig az eredeti darabok, vagy előképek, vagy esetleg az eredeti rajz.    A forrás mindenképpen autentikus, hiszen a képeken a hazai élvonal munkáit láthatjuk.

Budapesten a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán áll a Fasori evangélikus templom.   Üvegablakait, a legfontosabb művei közt említi Róth Miksa.   Az 1904-ben készült ablakok, kerek negyven évig díszíthették a templomteret, mivel hogy  1944 júliusában egy légitámadás eredményeképpen  semmivé váltak.   Pótlásukra 1997-ben kerülhetett sor- mikor is- részben az eredeti tervek alapján rekonstruált üvegfestmények kerültek a szentély ablakaiba.   Azonban, találhatunk még eredeti Róth-ablakot is a templomban, bár nem ez volt az eredeti helye.   A történet szerint: a hatvanas években a Róth család leszármazottai ajándékozták a képet a templom számára, melyet  - később kiegészítve- az oldalhajó egyik körablakába applikáltak bele.

Tavaly októberben már írtunk a templomról, hogy mennyi érdekesség található az ablaknyílásokban.   Ezúttal a sekrestyébe nézünk be egy kicsit.   Dátumozás szerint, ezek a legidősebb ablakok a templomban.  Az ablakcsoport jobb-alsó részén található az adományozói évszám : 1921.   Szignó nincs az üvegeken, de erős a gyanú, hogy a Waltherr Gida műhely,(esetleg Majoros Károly)  lehetett az "elkövető".   Legközelebb, a szentély mögötti "imakórus" helyiségben is körbenézünk.  Azután pedig a rózsaablakot vesszük szemügyre.

A "Haranghy-tekercsek" -első hallásra- jelenthetné ,például  vaníliás piskóták sokaságát is ,egy cukrászdában.  De ezúttal nem sütit takar az elnevezés, hanem a közelmúltban a dorogi Városi Könyvtárból előkerült, nagyméretű üvegablak terveket jelöli.    Haranghy Jenő emlékét ,munkásságát, nem csak szülővárosa Debrecen tartja nagy becsben ,hanem Dorog is.   Életének egy meghatározott részét töltötte itt el, termékeny ,alkotó munkával.   A harmincas években rajzolta a dorogi Szent József plébániatemplom ablakaihoz a szóban forgó kartonokat, melyet Palka József fogalmazott meg üvegben.     Elképzelések szerint,mind az öt rajz - némi restaurálás után- talán látható lesz a nagyközönség számára is egyszer.

Mostanában lesz 110 éve annak, hogy felépült a szegedi Új Zsinagóga.   A Baumhorn Lipót által tervezett 22 zsinagógából , ezt tartja legszebbnek a szakirodalom.    Üvegablakainak elkészítését tévesen Róth Miksának tulajdonítják, de valójában Róth Miksa testvére - Róth Emánuel (Manó) - volt a kivitelezője a több mint félezer négyzetméter ablak és kupolafelületnek.    A világháborúban épületszerkezeti károk kevésbé keletkeztek, de az üvegablakok jelentős része súlyosan károsodott.   Szerencse a szerencsétlenségben, hogy akadt abban az időben egy névtelen,előrelátó bölcs, aki a lukak befoltozásakor, - valamiféle kátrányszerű festékkel -  az összes ablakra felfestette, hogy mi volt  ott annak előtte.   Így azután, amikor 1989-ben elérkezett az ideje az első értékmentésnek, nagy szolgálatot tett a restaurátoroknak ezzel.    A felfestések és a megmaradt darabok alapján már nem volt nehéz az eredeti rajzolatot kikövetkeztetni.   A 89-es felújítás, a kupolát nem érintette, bár a kupola elemei kikerültek a helyükről, de a ráfordítható összeg csupán arra volt elegendő, hogy a több évtizeden keresztül rárakódott madárürülék eltávolításával legalább visszanyerje átlátszóságát.  1989-ben - alulról nézve - még a színét sem lehetett megállapítani.    Természetesen,azóta a kupola üvegeit újból kivették és szakszerűen restaurálták.    Sajnos a többi ablak sorsát még nem tekinthetjük rendezettnek.   A műfajban szokatlanul széles üvegtáblákból felépülő üvegfal: védőüvegezés nélkül, egymáshoz képest elmozduló, elmorzsálódó kő mérművek közé van befogva, ami egy cseppet sem biztonságos. A kilencvenes években, egy nagyobb szélvihar, már okozott némi gondot.