1950 nyarán, javában folyik a háborús károk helyrehozatala az Országos Levéltár épületében.   Természetesen, a munkálatok minőségét és árképzését folyamatos kifogások érték, így a folytatáshoz minisztériumi póthitel vált szükségessé.   Azzal a kiegészítéssel is, hogy " a feudális múltra utaló" összes Róth Miksa  ablakot leszerelik,illetve az épületben található valamennyi seccót lemeszelik,-további 30.000,-forintra lett volna szükség.   Az illetékesek szinte valamennyien az eltávolítások mellett voksoltak.   1950 őszén azonban, tartottak még egy utolsó műemléki bejárást, melyen a testvéri Lengyelországból egy vendég elvtárs is részt vett.   Ő prof. Raphael Gerber volt, a Lengyel Állami Levéltár akkori igazgatója.  Talán véletlenül-talán nem ,de  megkérdezték a vendéget is.   A professzor véleménye szerint:" a történelmi múlt emlékeit meg kellene őrizni " és nem helyeselte a megsemmisítésüket.  Ennek nyomán, a bizottság átértékelte az addigi véleményét és végül elfogadták Palka József 1950 június 9. keltezésű árajánlatát, az ablakok restaurálását illetően.   ( Az első fényképen látható állapotok következményeként, az ablakokon valószínűleg több a Palka, mint a Róth kéznyom, de a közelmúltban "restaurált " magyar címerhez, egyiküknek sincs semmi  köze.)

Csak részben tartozik eme blog írásainak tárgykörébe, mivel az előszó értelmében: a magyar üvegfestészet történetével foglalkozunk, de nehéz megállni ,hogy ne tegyük szóvá .

A hazai üvegfestők,ólomüvegesek,"tiffanisok",stb...szinte mindegyike rendelkezik már saját weblappal.   Ami jó !   Ezen lapok tulajdonosainak egy része szükségét érzi,hogy egy kis szakma-történelemmel csillogjon a leendő olvasója,megrendelője előtt.  Ami szintén jó !   Információkért a legtöbben a Wikipédia oldalaihoz fordulnak . Az is jó !  De legalább egyszeri elolvasás nélkül beilleszteni, az nem jó !    A "copy-paste" mostanában amúgy is sok baj forrása.  Tehát,Wikipédia: Louis Comfort Tiffany

"született 1848 február 18.-án , New York-ban.   1850-ben (vagyis 2 éves korában!) megházasodott és négy gyermeke született.  1851-ben(vagyis 3 éves korában!)első  felesége halála után, újra megnősült és ebből a házasságból is négy gyermeke fogant. " stb.,stb...      A továbbiakban megtudhatjuk, azt is,hogy  a "Tiffany-üveg" készítése abból áll,hogy:   "a folyékony üveget színezékkel keverünk" és a "forrasztó anyag,az alacsony olvadáspontú cink! vagy ón"    Nos, ha ennyire korrekt egy weblap kezdő oldala, akkor még mennyi (érdekesség) lehet a többi menüpont alatt ?

1900 és 1910 között látta meg a napvilágot, Ligeti Sándor műtermében, a Papnövelde utcában.  Fiatal éveit a VIII.kerületi Horánszky utca egyik palotájában töltötte.   Itt vészelte át a világháborút , de  szépsége, még a 70 - 80-as években is ellenállhatatlan vonzalmat  ébresztett néhány  művészet iránt érdeklődő fiatalemberben.   Összesen háromszor (szöktették) meg életében.  Kétszer épségben előkerült.   Harmadszorra, - a közel 2 négyzetméteres ablakot egy szabvány méretű pesti kukába gyűrve találták meg.    A két nylonszatyornyi hulladékot kiteregették egy asztalra a városvédők Eötvös utcai főhadiszállásán, majd  jöttek szépen sorban a varázslók, hogy életre keltsék.  De a pántlikás árajánlatokhoz egy közel-keleti szponzor is kevés lett volna.  Végül , a legkisebb varázslótanonc vitte el,aki azt ígérte, hogy ellenszolgáltatás nélkül, egy hónap múlva régi fényében visszahozza.   Egy hónap múlva el is készült, de az átvételnél csak a portás volt jelen, aki az alábbi köszönőbeszédet fogalmazta meg: " Csak támasszák le, oda a sarokba! "     Azután évekig nem lehetett hallani róla.   Krónikások szerint: nem volt érdemes visszatenni az eredeti helyére, inkább kiállítási darabként megőrzi a Budapesti Városvédő Egyesület az Eötvös utcában.    Később szemtanuk állították,hogy a 90-es években megjelent a Vörösmarty tér egyik kiállítótermében.   A közelmúltban  pedig többen látták egy Kossuth Lajos utcai kirakatban.   A legfrissebb információ az, hogy már onnan is továbbállt.

1926-ban a koronát lecseréljük pengőre,   az FTC nyeri az NB 1-et,   Kodály Zoltán megírja a "Háry János " című daljátékot,   valahol egy szülőszobán felsír a kis  Papp László ökölvívó,   a  városi legendák szerint : az öngyilkosok kedvenc eszköze az aszpirin volt  ------ és nem mellesleg így nézett ki  a  Corvin Áruház lépcsőháza.

A budapesti Keleti Károly utcában álló Krisztus Király Templom,  Árkay Aladár tervei szerint épült 1924-ben.   Ablakai , két hosszú sorba rendeződve díszítik a templomot.   A felső sort Majoros Károly kivitelezte.  Az alsó sorban pedig a 14 darab ablakon átívelő Keresztút-témáját láthatnánk, ha meglennének a díszüvegek.  Az eredetileg Leszkovszky  György rajzai alapján és Kopp Ferenc műtermében készült üvegfestmények sorsa számunkra nem ismert.   Ma , a helyükön kortárs homokfúvott üvegek találhatók.    Az eredeti ablakokról készült fényképek közül néhány megjelent a Magyar Iparművészet folyóirat egyik 1928-as számában.