Roskovics Ignác (1854-1915) magyar egyházi és zsánerfestő. Az 1882-es téli kiállításon olyan sikerrel szerepelt, hogy egycsapásra a legismertebb vallásos festők sorai közé emelkedett.  Számtalan egyházi munkái mellett Ő festette a Budavári Királyi Palota Szent István termének díszéül szolgáló festményeket is. Ezek azért fontosak számunkra, mert a kor üvegfestészeti munkáiban rendszeresen visszaköszönnek  a szóban forgó képek.    Palka József, Zsellér  Imre és Ligeti Sándor is előszeretettel használta őket, ha nem is mindet, de a Roskovics-féle Szent Erzsébet általánosan megfigyelhető az említett mesterek munkái között.

Róth Miksa fontosabb művei közül kettőnél is nagy most a sürgés-forgás. Az egyik restaurálása éppen mostanában fejeződik be, egy másiké pedig a közeli jövőben kezdődik el. Az elkészülő az Első Hazai Takarékpénztár épületében a volt Gizella tér  - ma Vörösmarty téren, a most kezdődő pedig, a Zeneakadémia ablakai, üvegfestményei a Liszt Ferenc téren.  

Brassó (Brasov) romániai megyeszékhely. Történelmi és földrajzi fontosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a XIII. század óta - aki csak arra járt - mindenki lerombolta, kifosztotta vagy felgyújtotta.  Ezenkívül minden évszázadban volt egy-egy tűzvész illetve pestis járvány is. És ha még ez sem volna elég: csak az utóbbi évtizedekben négyszer volt  R. 6,0 -nél nagyobb földrengés. A XVIII. században épült Szent Péter és Pál templomba, csak 1890 tájékán kerültek színes üvegek. Az ablakok alkotója Kratzmann Ede volt. 

Ajka központjában áll az 1933-34-ben épült templom. Színes ablakai signó nélküliek, de a jellegzetes Szent Imre és Szent István ábrázolásai elárulják, hogy az alkotó Zsellér Imre volt.

Tóth Erzsébet szerk.

Az 1906-os milánói világkiállításon hihetetlen sikert aratott a magyar anyag annak ellenére is, hogy félidőben egy tűzvész martaléka lett az egész magyar pavilon. Itt kapta Maróti Géza (1875-1941) azt a visszautasíthatatlan ajánlatot, mely a mexikói Operaház belső tervezéséről szólt. 1907-ben Maróti Mexikó City-be utazik és megkezdi a munkát. A minden ízében remekműre sikeredett épület, végül is nem Operaház lett, hanem "Szépművészetek Palotája".  Ami viszont a leginkább érdeklődésre tart számot részünkről, az a 11 méter átmérőjű - nézőtér feletti - üvegmennyezet, melyet  Maróti Róth Miksával közösen tervezett és kivitelezett.