A község első kápolnája még a 18. század közepén épült. Másfél évszázad múltán azonban a kápolna nemcsak szűkössé, de életveszélyessé is vált. Az új templom 1903-ban emelkedett ki a földből Czigler Győző rajzai alapján. A felszentelés harmincadik évfordulóján 1933-ban- ( talán bőkezű adományozók segítségével ) - művészek szállták meg a templomot. Többek közt : Chiovini Ferenc, Aba-Novák Vilmos, Johan Hugo,és Stephan Henrik. Amíg Aba-Novákék freskót festettek a szentélybe, addig Johan Hugóék üvegablakokat készítettek ugyanoda. Johan Hugó és Stephan Henrik az üvegfestészet aranykorának utolsó nemzedékéhez tartoztak. Mindketten eredeti végzettségüket tekintve festőművészek voltak és az üvegfestészeti iparban- valamikor 1925-30 tájékán jelentek meg először. Johan Hugo a Majoros Károllyal közösen alapított Országos Üvegfestészet oszlopos tagja volt. Később - Majoros Károly kiválásával - ő vette át a vezetést. Nevével már több helyen is találkoztunk (pl, nagykátai, vagy a herendi templomoknál). Valamivel később csatlakozott hozzá barátja, Stephan Henrik . Tóth Erzsébet szerk.
Jászszentandrás, Szent kereszt felmagasztalása templom.
2016.06.20. 23:25
Sós Károly
Szólj hozzá!
Címkék: majoros károly johann hugó stephan henrik
Sopron, Keresztelő Szent János templom
2016.06.11. 22:17
Néhány hónapja készült el a soproni Keresztelő Szent János templom üvegablakainak restaurálása. A művet eredetileg ifj.Storno Ferencz rajzolta és Vermes Ágoston festette üveglapokra, valamikor az 1890-es évek legelején.
Sós Károly
2 komment
Címkék: vermes ágoston
Temesvár, Milleniumi templom
2016.05.08. 16:13
Az 1896 és 1901 között épült templomot Ybl Lajos tervezte neogótikus stílusban. ( Ybl Lajos unokaöccse volt Ybl Miklósnak.) Temesvár legnagyobb templomának építését végig megkülönböztetett figyelem kísérte. Felszentelésén megjelent a magyar katolikus egyház akkori vezetésének színe-java. A színes ablakokat a Forgó és Társa cég készítette. Talán ez lehetett a cég utolsó nagyobb feladata Forgó István -1901-ben- bekövetkezett halála előtt. Ettől kezdve,pedig már Waltherr Gida nevén ment minden. Az üvegfestményeket megtekinteni, el sem kell utazni Temesvárra, mivel Forgóék párhuzamosan kettőt csináltak majdnem mindenből. A duplikátok a rákospalotai Magyarok Nagyasszonya templomban láthatók.
De ettől függetlenül, el kell utazni Temesvárra, mert a Bega partján, ha az egyszeri turista pillanatra nem figyel oda, máris belesétál a XIX. század végébe.
Sós Károly
Szólj hozzá!
Címkék: forgó istván waltherr gida
Gara, Szent László király templom
2016.04.02. 23:05
Gara a szerb határ mentén elterülő község, Bács-Kiskun megyében. 1735-ben még csak nádfedeles, vályogfalazatú temploma volt. Kőtemplomot 1780-ban építtetett a Grassalkovich család. Idővel azonban ez is kicsinek bizonyult. 1909-ben - Petrovácz Gyula terveinek megfelelően - oldalhajókkal bővült a templom és új üvegablakokkal is gazdagodott a berendezés- természetesen Zsellér Imre műterméből.
Sós Károly
Szólj hozzá!
Címkék: zsellér imre
A Jolán csárdás.
2016.03.01. 22:50
1879 december 21.-én volt az esküvője csongrádi Forgó Istvánnak és Waltherr Gida nővérének Waltherr Jolánnak. Az végül is lényegtelen számunka, hogy melyik volt korábban : 1, a Forgó előbb ismerte Waltherr Gidát és rajta keresztül ismerkedett meg annak nővérével, vagy 2, előbb a nővérkét megismerve került rokoni kapcsolatba Waltherr Gidával. A lényeg az, hogy 1879 környékén -plusz-mínusz egy-két év - a Forgót és Waltherr Gidát már rokoni szálak fűzték egymáshoz.
Forgó István 1852-ben alapította meg kis üvegkereskedését. A korabeli cég illetve lakcímjegyzékeken keresztül nyomon követve azt látjuk, hogy az évek során töretlenül bővülő cégnek egyre számottevőbb forgalmat biztosít a fővárosi nagy építkezési bumm. Ezzel párhuzamosan Forgó üzletemberként is folyamatosan emelkedik a társadalmi ranglétrán. Hamarosan a Belvárosi Takarék Pénztárnál és az Első Magyar Iparbanknál is vezetői funkciót lát el. 1880-tól Forgó és Bugát néven nyitnak szép nagy táblaüveg és tükörkereskedést a Városház utca 4.számú házban. 4 év múlva egyszer csak eltűnik a cégnévből a Bugát, és ettől kezdve lesz a hivatalos név a Forgó és Társa, (egyelőre a társ megnevezése nélkül ). 1885-től a Városház utcai nagy raktárral párhuzamosan megnyílik a Forgó és Társa üvegfestészeti műterem is - a szomszédban- a Molnár u 29-ben. Újabb 5 év elteltével pedig a cégbejegyzésben nevesítik a társat,akit úgy hívnak, hogy Waltherr Gida.
1891-ben megtörténik a Kratzmann botrány és rövid időn belül a Forgó-féle üvegfestészet - Waltherr Gida vezetésével átköltözik a füvészkerti műterembe.( Érdekesség, hogy 1891és 1901 között a füvészkerti műterem papíron állami tanintézményként működik.) 1898-ban új társ vásárolja be magát a cégbe, egy pénzügyi befektető -név szerint : Klein Mayer Miklós. Amíg Forgó István többnyire a bankvilágban egyengeti a cég jövőjét, addig Waltherr Gida és Klein Mayer Miklós súlyos kötelmeket és szankciókat is tartalmazó szerződésekkel lettek tartósan egymáshoz ragasztva- elsősorban az Országház építkezése okán. Ez az amiben osztozott velük Róth Miksa is. 1899-ben a Forgó és Társa átteszi székhelyét a Váczi körút 16.számú házba.
1901 májusában egy gyors lefolyású betegségben elhalálozik Forgó István. Az Országházi munka persze még évekig kötelezi a céget a vállalások betartására, de 1903-tól az örökösödési procedúra végén - feltehetőleg Klein Mayer Miklós kivásárolta a társakat.
Waltherr Gida, a füvészkerti műterem megszűnése után megalapítja az Országos Üvegfestészetet a VIII. kerületi Horánszky utca 13. alatt. Majd pár évvel később a Conti utca 25.szám alatt folytatja egészen az 1928-ban bekövetkezett haláláig. Waltherr Jolán 9 évvel élte túl férjét. A kerepesi úti temetőben lett eltemetve, követlenül Forgó István sírja mellett.
Klein Mayer Miklós- megtartva a Forgó és Társa nevet - a cég székhelyét a Dohány utca 16.számú épületbe helyezi át. Követve a cégjegyzék adatait, az évek során eleinte Klein Mayer Miklósként, később Forgó Mayer Miklós névvel, még később pedig Forgó Miklós néven jegyzi a céget. 1924 és 25 között végül részvénytársasággá alakította a Forgó és Társát. De ekkor már nem tulajdonos, hanem a cég vezérigazgatója. A tulajdonosok: a felesége és a fia. 1926-ban Forgó Miklós is meghal. A részvénytársaság pedig a tőzsde 1948-as bezárásával tűnik el a föld színéről.
Ja ! És a Jolán csárdás! Csongrádi Forgó Istvánné (szül) Waltherr Jolán feltehetőleg a pesti belváros egyik köztiszteletnek örvendő szépasszonya lehetett ,biztosan nem véletlenül énekelték meg a korabeli dalnokok.
Sós Károly
Szólj hozzá!
Címkék: róth miksa forgó és társa
