Pár napja volt Róth Miksa születésének 150. évfordulója.  Ezen blog viszonylag keveset foglalkozik Róth Miksával, mivel már van neki kiváló szakértője, krónikása, aki szeretettel óvja a művész hagyatékát és gondoskodik arról is , hogy az iparművészet történetében méltó helyet foglaljon el a mester neve és munkássága.  Így mi beérjük azzal,hogy időnként bemutatunk egy-egy ablakot, ha éppen arra járunk, ahol ezek fellelhetők.  Például- ezúttal - a Balaton környékén.   A fonyódi ablakokat- pár éve már  - közszemlére tettük.   A keszthelyi templom is sorra kerül hamarosan.  De most lássuk a siófoki Sarlós Boldogasszony templom szentély ablakait. ( Érdekességképpen: itt is találkozunk Róth Miksa kedvenc Szent József ábrázolásával.  Azt nem állítanánk, hogy mindenhol ezt használta volna, de jó néhányat ismerünk közülük.)

Az eredetileg 1761-ben épült templomot egy építés-technológiai kuriózum teszi nevezetessé.  A templom bővítése 1934-ben vált halaszthatatlanná.  Nagyobbítására  Möller Károly építész vállalkozott, méghozzá egy Magyarországon addig ismeretlen technológiával.  Hazánkban ez volt az első alkalom, hogy egy ekkora építményt felemeltek és elmozdítottak az eredeti helyéről.  Néhány ügyes kőművessel a szentélyt és a főhajót - véséssel-  kettéválasztották és gördülő acélcsapok segítségével széthúzták egymástól kereken 8 méterre.  Anekdoták szerint a pataji lakósok  oda sem mertek nézni ,illetve erősen fontolgatták, hogy agyoncsapják az építészt.  De végül is a mutatvány sikerült.  A keletkezett "rést" felfalazták és máris készen volt a nyolc méterrel hosszabb templomtér.  És még a hívek által annyira szeretett falfestmények is épségben megmaradtak.  A sikeres munka dicsőségére, két új ablakot rendeltek Palka József műterméből.  A főtéren álló csinos kis szökőkút pedig  Möller Károly gyöngyöző homlokának állít örök emléket.  ( Az eseményt egy 1934. évi szeptemberi filmhíradó is megörökítette.)Filmhíradók Online / A dunapataji templom szentélyét nyolc méterrel eltolják a freskók megrongálása nélkül

Bácsszentgyörgy, község  Bács-Kiskun megye déli részén.  Olyan tipikus határszéli település, ahol a leghátsó diófák már Szerbiában vannak.  A Petrovácz Gyula által tervezett templom 1911-ben épült.   Ezúttal - talán anyagi okokból - nem figurális,  hanem valamivel egyszerűbb mintázatú ablakokat alkotott itt Zsellér Imre.

1914-ben ajándékozta az Echmann család a telket, a később felépítendő templom számára.  Így a telek megvolt, már csak az építési költséget kellett előteremteni valahogy.   A gyűjtés több évig tartott, helyi rendezvényeken, illetve különböző bálokon.  Végül, 1927-ben elhelyezték az alapkövet és 1931-re nagyjából el is készült a templom.  Palka József ezidőtájt készítette el az ablakokat a szentélybe.