A legkorábbi helyi templom még 1754-ben épült. De alig harminc évre rá már kicsinek bizonyult, így bővítése vált szükségessé. A végleges, (mai) méretét és formáját azonban csak a múlt század 20-as éveinek elején nyerte el a templom. Az ablakok is ebben az időben készültek- természetesen a Zsellér- műhelyben.
A templom eredetileg 1770 tájékán épült. Valamikor 1937 és 1940 között azonban jelentősen átépítették. Üvegablakai a Palka műhelyben készültek az épületfelújítás dátumától függetlenül, hiszen az üvegfestmények egy része 1927-re, egy másik része pedig 1942-re dátumozott.
Rém, a Baját és Jánoshalmát összekötő országútról nyíló "zsák"község Bács-Kiskun megyében. Szentolvasó Királynéja titulusú temploma 1900-ban épült. Üvegablakait 1939-ben készítette Palka műterem.
A templom teljes elkészültének dátumát 1909-re teszik a történetírók. Ekkor fejeződnek be ugyanis a belső díszítő munkák. Az ablakok, az 1900-as felszentelés, és a végleges befejezés dátuma között kerültek a helyükre valamikor. A fotók jó néhány évvel ezelőttiek, és akkor még rengeteg volt a kérdőjel. A szignó nélküli üvegfestmények gyanúsan a Forgó és Tsa. cégnél készült képek jellegzetességeit mutatták. Azután akadtunk rá a temesvári Millenniumi templom -1901-ben festett ablakaira, melyek szinte megegyeznek az itt taglalt ablakokkal. A probléma már csak az volt, hogy Forgó István akkoriban bekövetkezett halálával, a cég is megszűnt. Azóta, persze tudjuk, hogy a Forgó és Tsa. üvegfestészeti részlege, valószínűleg már eleve Waltherr Gida vezetésével kezdte meg működését, így a műterem tevékenysége legalább 1928-ig folyamatos volt. De erről többet, majd később.
Érseki, püspöki paloták szerves része - általában - egy alig néhány fő befogadóképességű kis házi kápolna. Ezek, a helyiségek, szorosan az ott regnáló egyházi méltóság életteréhez tartoznak és a személyes hitéletét szolgálják. S, mint ilyen,természetesen nem igazán látogató, vagy turistabarát. Itt, nem hogy az ablakok alkotói után kutakodni, de még bekukucskálni sem illik. Az egyetlen lehetőség, ha valamilyen aktuális felújítás során, abba a szerencsés helyzetbe kerül a földi halandó, hogy betekintést nyerhet ezekbe a kápolnákba. Remélve, hogy nem nemzetbiztonsági kockázatokat rejtő titkokat teszünk most közkincsé, álljon itt egy-egy kép a kalocsai,és az egri érsekségi , valamint a szegedi püspökség házi kápolnájának ablakáról. Talán később a többi házi kápolnához is lesz még szerencsénk, már ha vannak még hasonlók. Mivel ismerünk olyanokat is , ahol nagyon szolid, dísztelen az üvegezés. Utóirat: ( A kalocsai, egészen bizonyosan Zsellér mű, a szegedi pedig talán Kopp Ferencz.)
