Régi, szép békeidők, amikor még az üvegfestők is a celebvilág derékhadát erősítették.  Amikor helye volt a korabeli napi / hetilapok hasábjain annak, ki milyen kiállításon vett részt, ki milyen díjat nyert, és természetesen ugyanitt üzengettek is egymásnak, hol hazafias, hol gazdasági okokból, hol meg csak úgy.   A Pester Lloyd egyik 1892-es számában jelentette meg a fenti írást Forgó István a Forgó és Tsa. cég tulajdonosa.   Ebben szóvá teszi, hogy Kratzmann Edének arra az ominózus "magyargyűlölő" levelére - korábban - már több alkalommal is reagáltak a különböző napilapok, és érdekes módon akkor Kratzmann ezeket elengedte a füle mellett.  Most viszont tiltakozik és azzal vádol, hogy " én állítok róla valótlanságokat "   Majd ,ha valaki esetleg még nem ismerné a történet alapját ,újból szó szerint idézi az elhíresült levelet. Ebben Kratzmann egy leendő munkatársához írt néhány sort, feltehetőleg Innsbruckba.   Itt olvasható a híres mondat: " Az üveges, akit elküldtem, rögtön el is tűnt - ez egyáltalán nem meglepő - ő egy magyar, s ezek mind jellemtelen felbujtók ."     Forgó végül közli, hogy ezzel a nyilatkozattal, a maga részéről befejezettnek tekinti a dolgot.       Tóth Erzsébet  szerk.                                             

Újabb lelettel gyarapodott a Vermes Ágoston címkéjű virtuális gyűjteményünk.  A rábatamási Szent István templom szentélyében rejtőzködtek- az alant bemutatott -  Szent Lászlót és Szent Erzsébetet ábrázoló üvegfestmények, már 1893 óta.  Vermes Ágostonról korábban több bejegyzésben is írtunk, így ezt most mellőznénk.  A lényeg, hogy sokasodnak a vele kapcsolatos információk.  Lassan alakul a kép, hogy például, mi a különbség azon ablakok között, melyeket maga tervezett, vagy  amelyek terve a Storno család rajzasztalán született.  Tóth Erzsébet szerk.

Június 6.-án volt a Szecesszió Világnapja.  Ebből az alkalomból Budapesten is voltak- stílszerű helyszíneken - az alkalomhoz illeszkedő programok.  A Vakok Állami Intézetének Nádor termében például, Gellér Katalin tartott előadást Nagy Sándor és Róth Miksa munkásságának közös halmazáról.  Ha már a helyszínen voltunk, készítettünk néhány képet a terem híres ablakairól.  A Zsellér Imre által festett alkotásról mindenütt azt olvashatjuk, hogy Magyarország legnagyobb méretű, összefüggő üvegfestménye.  Arról sajnos nincs semmilyen információnk, hogy mikor és milyen körülmények zajlott az az összehasonlító mérés sorozat, melynek alapján az első helyezést érte el a szóban forgó díszüvegfelület.   Anélkül azonban, hogy letaszítanánk a dobogóról a kétségtelenül nagyszerű művet,azért akadnak még- közel hasonló méretű-ablakok az országban bőven. Mondjuk, a Szegedi Zsinagóga homlokzati nagy ablaka, vagy a Városmajori templom Sztéhlo Lili által készített szentélyüvegei. De nézzük csak a Rózsadombi Kapisztrán Szent János templom, Fuchs Hajnalka által jegyzett üvegfestményét a mennyezeten, vagy akár egy másik Zsellér-ablakot, a Thököly úti templom kereszthajójában. A SOTE Nagyvárad téri aulájában található Hincz Gyula üvegfalról, vagy a Traumatológia bejáratát díszítő  Szentgyörgyi József által tervezett ablakról már nem is beszélve.   A Nádor teremmel kapcsolatban -időnként - konkrét számok is elhangzanak, alátámasztandó az üvegkép nagyságrendjét.  Hallottunk már 140 négyzetméterről is az összfelületet illetően, ami így elég nagynak tűnik, akkor is, ha beleszámoljuk a terem utcai homlokzatát díszítő összes ablakot.  Ez azonban nem lenne illendő.  Van ami csak ínyenceknek tűnik fel az épületben.  Nevezetesen az, hogy a Zsellér Imre által 1930-ban készített és datált főablakot, három évvel később -abszolút a stílusban tartva -kiegészítette a terem további kisebb ablakainál egy Zofáhl Antal nevű üvegfestő.   Zofáhl Antal nem ismeretlen név a szakma előtt, de valószínűleg ritkán dolgozott önállóan, saját néven.   Korabeli lakcím nyilvántartókból tudjuk, hogy a Wesselényi utcában lakott, és a Róth Miksa Emlékház is megerősítette, hogy szerepelt a neve a Róth alkalmazottak között.  Az összességében lenyűgöző látványt nyújtó ablakot, a háború óta eddig kétszer restaurálták, így  két arc kivételével nagyjából az eredeti, sértetlen állapotot láthatjuk ma is.

 Már évtizedek óta porosodott a hajósi plébánia padlásán az a szép régi Kratzmann üvegfestmény, mely a közelmúltban végre megújulhatott.  Mivel a hajósi templom ablaknyílásai jóval nagyobbak, könnyen lehet, hogy nem is a templom üvegfestménye volt eredetileg.  Ráadásul , más is bonyolítja a helyzetet. Ez az ablak valószínűleg egy nagyobb sorozat egyik darabja lehetett, mely darabok különböző templomokban találhatóak. Néhol más méretre vágva, vagy másutt meg nagyobbra kiegészítve.   A hajósi plébánia kertre néző ajtajában is van egy másik.  Van a bajai "Zöld templom" szentélyében kettő, és a szakmári templomban is néhány.  Egyszer  majd ezt a rejtvényt is megfejtjük.  Addig is, a megújult ablak a hajósi templom kórus lépcsőházában lett kiállítva ideiglenesen, önálló fémkeretben .

Tóth Erzsébet szerk.

Lassan 4-5 éve keresgéljük korabeli üvegfestőink arcképeit.  Néhányat már megtaláltunk ,és van pár, melyek makacsul nem akarnak előkerülni.  Vagy egyáltalán nem is léteznek, léteztek.   De, ez utóbbi opciót - egyelőre -  nem fogadjuk el.   Ami még rosszabb, hogy van olyan csoportképünk melyen lehet ,hogy ott van az egész korabeli élmezőny, csak kontroll kép hiányában fogalmunk sincs, hogy ki kicsoda.  Mindenesetre, a kitartó szimatolás, azért csak-csak hoz valami zsákmányt.   Most például a bécsi  Allgemeine Kunst Chronik 1886. év februári számában, egy róla szóló terjedelmes cikk keretében találtunk rá Eduard Kratzmann arcképére. ( Ha érdekes, új információt tartalmaz a szöveg fordítása, akkor természetesen visszatérünk rá.)