1912-ben ,Óváry Arthur tervei nyomán épült fel a Szent László Társaság többfunkciós épülete.  A bérpalota -acélszerkezettel fedett -  belső udvara alatt helyezkedett el az úgynevezett  nagycsarnok.  Ezen acélszerkezet volt a hordozója, az Unghváry Sándor  által tervezett és a Waltherr Gida  műhelyben kivitelezett üvegfestményeknek.   Jelentőségére nézve: a Magyar Iparművészet 1912 szeptemberi száma több oldalt is szentelt bemutatásának, de ebből főleg csak a terveket ismerhettük meg.  Hogy az egész kupola hogyan nézhetett ki, csak mostanában sikerült képet alkotni.  Az angyalföldi Szent László templom felépítése előtt,az  ottani katolikus közösség ezt a termet használta istentiszteletek alkalmára.  Ekkor készültek az alant látható fényképek.  Ma, a feltehetőleg elpusztult  ablakok alatt, valamilyen fedett raktár működik.

Ha nem is országos ünnepség-sorozat keretében, de azért volt ahol megemlékeztek  Palka József  60 évvel ezelőtt bekövetkezett haláláról.    A Rákoshegyi Bartók Zeneház előadótermében, Böröczki Noémi tartott átfogó előadást Palka József életéről és nem utolsó sorban a Rákosmenti templomokban található munkáiról.  A képen a Rákoscsabai Szent Erzsébet templom Palka József által készített üvegablaka látható.            

Tóth Erzsébet szerk.

1952 december 21.én délután 3 órakor, -szívelégtelenség miatt - 92 éves korában  elhunyt Palka József  üvegfestő.   Korának legfoglalkoztatottabb  egyházművésze volt .  Hosszú élete során, több mint  félezer templomba készített üvegablakokat.   A szakma iránti elkötelezettsége inkább az alázatos kivitelezői személyiség jegyeket engedte előtérbe, szemben az egyéni ambíciókkal.   Ezért azután, munkái legnagyobb részét, a kor egy-egy neves művészével  közösen készítette.  Dolgozott Haranghy Jenőtől , Kölber Dezsőn át, egészen Sztéhló Liliig szinte mindenkivel.   A háború után, már a fiával -ifj. Palka Józseffel - a volt pályatársak, illetve a saját elpusztult  munkáit  igyekezett rendbe hozni, egészen a 60 évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig.

Néha-néha ezen  ritka foglalkozást űzőknek, illetve az eziránt érdeklődők számára is megjelenik egy kis olvasni vagy nézegetni való.   A Rózsafüzér Királynéja templom készített egy szép naptárt, a templomban található Róth Miksa ablakok azon részéről, melyek már sikeresen megújultak.     A" Megőrzött Értékeink" című album szintén Róth Miksa ablakokról szól.   Méghozzá 64 oldalon keresztül ismerkedhetünk a Debreceni Egyetem aulájában  nemrégen befejeződött rekonstrukció során elkészült ablakokkal.

Az üvegfestészeti állandó kiállítótérnek is bátran nevezhető templomban, most  megint egy újabb részt veszünk közelebbről szemügyre.   Historia Domus híján a szentélyablakok  eredetéről, inkább csak feltevéseink vannak. A gazdagon kidolgozott, úgynevezett "szőnyeg mintás " ablakok,  valószínűleg  a templom építésével egy időben készültek.   Kivitelezőjük bárki lehetett a kor mesterei közül: a bordűrök a tiroli Glaskunst- féle ablakokra jellemzőek,a megmaradt adományozói feliratok,akár a Róth -műhelyben is készülhettek.  A feliratok egy részét,egy korábbi restaurálás alkalmával eltávolították és a restaurálási munkát finanszírozók nevei kerültek a helyükre.  Signó, évszámok nincsenek, de még azt sem tudjuk,hogy az eredeti ablakok egésze "szőnyeg mintás" volt-e, úgynevezett "medalion" nélkül,vagy esetleg már korábban is volt bennük figurális rész.  Ugyanis a mai hét ablakon, a Hét Szentség ábrázolása látható, a felületek alsó harmadán.   Ezekről azonban nem nehéz kitalálni, hogy az 1950-es években készültek,Kontuly Béláné,Fuchs Hajnalka tervei alapján. További Fuchs Hajnalka- ablakok vannak még a templomtérből nyíló urnatemető falán is.  A következő részben az elpusztult rózsaablakról próbálunk megtudni ezt-azt.