I.Wilhelmina holland királynő 1898-ban -18 évesen -lépett trónra. Kereken ötven évig uralkodott. Egész Európában tisztelt és szeretett uralkodónő volt. ( Pesten a mai Városligeti Fasort ,1921-től Vilma királynő útnak hívták. ) 1923-ban, uralkodásának 25. évfordulójára a magyar társadalom üvegfestményt ajánlott fel. Az ablakot Nagy Sándor tervezete alapján Róth Miksa készítette el. A Távirati Iroda 1923 szeptember 6.-i belföldi hírei között szerepel is a közlemény, hogy a Budapesten élő,illetve az itt tartózkodó hollandusok, szombat délelőtt megtekinthetik a kész művet Róth Miksa Nefelejts utcai műtermében. A mű elméletileg a királynő hágai palotájához (Paleis Noordeinde) készült. A holland képarchívumok számtalan régi és mai fotót tartanak a palota belső tereiről, de mindeddig nem sikerült felfedezni rajtuk az ablakot. ( Nem ez volt az egyetlen üvegfestmény az ominózus évfordulóra. Egy holland származású amerikai is készíttetett a leghíresebb holland üvegfestővel egyet. Ez ma is megvan, Vilma-ablak néven a Delft-i templomban.) Szóval,a mi ablakunkról csak a korabeli újságokban megjelent képekről szerezhetünk némi ismeretet.
Érdekességek
2013.01.10. 22:22
Két fénykép a világhálóról, ami érdeklődésre tarthat számot az üvegfestészettel foglalkozók számára. Az egyik egy kb. 300-350 éves ólomhúzó szerkezet, még kovácsoltvasból. A másik fényképen, pedig az Üvegesek és Rokonszakmák Ipartestületének 1924-es díj érme látható. Tóth Erzsébet szerk.
Sós Károly
Szólj hozzá!
A kivétel
2013.01.06. 22:52
A kő tartósabb mint az üveg. Ez természetesen csak féligazság,de valahogy azt szoktuk meg, hogy a különböző háborúk,átépítések, vagy bármi egyéb okán az épületek inkább megmaradnak az utókornak, míg az ablakok az enyészeté válnak örökre. Néha azonban előfordul szabályt erősítő kivétel is, ahol a templom tűnik el az ablak mögül. 1745 és 1802 között épült a marosvásárhelyi Ferences barátok temploma. Ablakait 1899-ben készítette a környéken viszonylag sok megrendeléssel büszkélkedő szász üvegfestő: Richard Schlein. Egy 1940-ben készült kép hátterében még látható a templom és az ablakai is. A háború végét, különösebb károk nélkül érte meg, de 1971-ben, egy máig is vitatott döntés alapján lebontották - főtérrendezés címén. A templom tornya kegyeleti okokból megmaradt, mivel alatta temetkezési hely volt. A közösség számára pedig egy másik városrészben új templomot építettek és ebben helyezték el a Ferences templom ablakait.. Az ablakokról készült képeket Bíró Júliának köszönhetjük.
Sós Károly
Szólj hozzá!
Címkék: richard schlein
Az elkapott pillanat
2013.01.04. 22:52
Az üvegfestmények készítésének nincsenek nagy pillanatai. Minden egyes munkafolyamat órákba, napokba kerül. Az elkészülte hetekbe,hónapokba. És a végeredmény évekig, évtizedekig képes gyönyörködtetni a szemlélőt. A fotográfus viszont a nagy pillanatot szeretné elkapni. Az alkotó pillanatot, a mű megszületését. A mester teremtő erejét, azt a századmásodpercet, amikor a szellem anyaggá változik, stb,stb.... De mivel ilyen pillanat nincs, ezért ha a fényképész üvegfestőt szeretne fotózni, akkor világon mindenütt használt etalon recepthez nyúl: Valamilyen világító alkalmatosságra feltesznek egy teljesen elkészült üvegfestményt, amin már nincs semmilyen tennivaló. Majd elé állítják a mestert, hogy fogjon a kezébe egy botot, vagy bármilyen szerszámnak tűnő eszközt, és megkérik, hogy tegyen úgy mintha csinálna valamit. És már kész is az elkapott pillanat. Szóval, ha valaki ilyen képekről szeretné ellesni a titkos szakmai fogásokat, trükköket, az igen hosszú és kalandos kerülő útra készüljön fel.
Sós Károly
Szólj hozzá!
Rózsafüzér Királynéja templom V.
2013.01.03. 23:13
1997 július 1.-én bejelentés érkezett a Fővárosi Tűzoltósághoz, miszerint :többen is fekete füstöt láttak szivárogni a Thököly úti templom rózsaablaka mögül. Az egység nagyon hamar kiérkezett és pár perc alatt világossá vált,hogy a bejárat felett,az orgonakarzaton fogott tüzet valami. Ekkor azonban már értelmetlen kockázatnak tűnt a tűz alá bemenni. Nem csak a karzat ismeretlen statikai állapota miatt, de már kiszámíthatatlan állapotban volt az egész templomhajó fedése is. ( Ezt , utólag a legfelső ólomüveg ablakok elolvadása is egyértelművé tette, hogy abban a magasságban már 300 Celsius fok környékén járt a hőmérséklet.) Így hát kézenfekvő volt, hogy a rózsaablakon keresztül lehet a leghatékonyabban a tűzfészek közelébe jutni és eloltani azt. Ennek lett áldozata az egész rózsaablak, de nem csak az üvegei, hanem a befogadó kő mérművek egy része is. A követ a meglévők alapján még csak-csak rekonstruálni lehet de az üveg , az nehezebb dió. A tűz utáni romeltakarítás során , egy tenyérnyi darab sem maradt belőle és nem is nagyon fényképezgette senki korábban. Historia Domus híján az ismeretlen alkotótól , nem is lehet eredeti tervek után kutatni. Maradt összesen két kép. Csakhogy, kinagyítva kiderült: két különböző rózsaablaka volt a templomnak. Egy 1930-as években készült képes levelezőlapon más van, mint az elmúlt évek valamelyikében készült képen. Vajon, mi történhetett ? Talán a háborúban egyszer már elpusztult az egész rózsaablak ? Vagy más okból cserélődött ki ? Előbb-utóbb szükséges lesz a rekonstrukció, nem csak esztétikai okokból. Az ablak hiánya, a világszínvonalú orgona építésének befejezését is akadályozza.
Sós Károly
Szólj hozzá!
Címkék: rózsaablak
