A tudomány mai állása szerint : megfelelő jövőképet csak - a január elsején elfogyasztott - lencselevessel lehet indukálni. Manapság elérhetetlen álomnak tűnik az üvegfestők számára az a fajta jövőkép is , mely 1883. év elején Kratzmann Edének teljesen természetes helyzet volt. Hogy mit jelentett eme paradicsomi állapot , azt megtudhatjuk a Vasárnapi Újság egyik korabeli száma társasági rovatának híreiből.
Árkayné Sztéhló Lili ( 1897-1959) jelentős alakja a XX. századi magyar egyházművészetnek. Festőnek készült,de végül az üvegfestészet mellett kötött ki. Tanulmányai végeztével, férjhez ment Árkay Bertalan építészhez. Első megbízását apósától Árkay Aladártól kapta. Ez a mohácsi városháza lépcsőházának díszüvegezése volt. Ezt hamarosan követte még jó néhány jelentős feladat, mint például a budapesti városmajori templom ablakai, a mohácsi fogadalmi templom, vagy a pasaréti és a galyatetői templomok. 1945-ig munkáira a konstruktivizmus és a kubizmus formanyelve jellemző. A háború utáni műveiben viszont a geometrikus elemeket, stilizált növényi ornamentikák, madarak, virágok váltják fel. ( lébényi,balatonlellei, veszprémi templomok ). Fáradhatatlan alkotó volt - talán tőle maradt az utókorra a legtöbb üvegablak terv. A Magyar Építészeti Múzeumban több száz darabot őriznek belőlük. Terveinek kivitelezője javarészt Palka József, Majoros Károly ,illetve Németh Ferenc voltak
1880 elején, 66 éves korában elhunyt Carl Geyling a bécsi üvegfestő dinasztia megalapítója. Helyébe unokaöccse, prof.Rudolf Geyling lépett a cég élére Ettől kezdve a társaságot "Carl Geyling's Erben" ( Carl Geyling örökösei)-nek nevezték. Ebben az időben készült a műterem udvarán az alábbi csoportkép az alkalmazottakról, valamint a családtagokról. forrás:Bezirkmuzeum. Tóth Erzsébet szerk.
1: Róth Miksa:" Mária a gyermek Jézussal" című üvegfestménye a mezőkövesdi Szent László templomban és 2: Az ablak előképe a Róth Miksa emlékházban.
