Újabb képpel gyarapodott üvegfestő arckép csarnokunk. Az Axioart egyik fotó árverésén bukkant fel a kép, mely Majoros Károly üvegfestő iparművészt ábrázolja a műtermében. Az ablakban látható üvegfestmény is beazonosítható, hiszen látható volt az 1908-as egyházművészeti kiállításon.
Csallóközcsütörtök - mai nevén : Stvrtok na ostrové - község Szlovákia területén. Szent Jakab temploma pontos építéstörténetét, több oldalról sem sikerült megközelíteni, de a többszöri átépítések,restaurálások ellenére is számos 14.-15.századi részletet őriz. Ma is látható üvegablakait a XX. század legelső éveiben szerezhette a Waltherr Gida műteremből. De, ezúttal az sem kizárt, hogy a háború után kerültek ide -talán egy elpusztult másik templom megmaradt romjaiból.
2011 szeptemberében már ejtettünk néhány szót a városligeti Vajdahunyad vára ablakairól. Igaz - túl sok időt nem fordítottunk rá hiszen - elődeink már kiderítették ,hogy a Jáki kápolnában Róth Miksa üvegfestményei, a gótikus szárnyban pedig a Forgó és Tsa cég által készített üvegablakok vannak. S,mivel jórészt átvészelték az elmúlt sok-sok évtizedet - ezeket láthatjuk ma is az eredeti helyükön. Hát nem ! Mert ,hogy egészen más ablakok voltak itt az Ezredéves kiállítás megnyitása idején. Megint mások voltak a Vajdahunyad vára 1904-08 közötti újjáépítésénél. És jelenleg is másmilyenek vannak ezek helyén. Takáts Rózsa muzeológus volt az aki belefúrta magát egy egész hegynyi irat és fotóanyag közé,és kibogozta a kibogozhatatlant. Megírta a :" Színek,fények,árnyak, Róth Miksa és Alpár Ignác együttműködése a budapesti Vajdahunyad várában." című tanulmányt. A téma iránt érdeklődők számára lenyűgözően olvasmányosra sikeredett a mű. A szerző ezt nem szépirodalmi eszközökkel érte el, hanem az elképesztő mennyiségű irat, levelezések, számlák, feljegyzések, fotók beillesztésével. Az olvasónak néha az az érzése támad,mintha ott ülne a hétfőnkénti szokásos műszaki-kooperációs értekezleten, ahol most éppen Róth Miksát noszogatják, hogy : Ugyan hordja már el az üvegeit, mert akadályozza a bontási munkákat ! Az egyelőre még csak pdf formátumban elérhető műből,sok hasznosat megtudhatunk az ablakok igaz történetéről, de sok minden mást is. Tele van eddig még sehol sem publikált képekkel,dokumentumokkal, és természetesen nem lehet nem észrevenni a Róth emlékház képviseletében Fényi Tibor hatékony közreműködését sem. Takáts Rózsa remek munkája feltehetőleg új kutatási irányt is indukálhat, hogy mi lett a sorsuk az eredeti ablakoknak ? Melyek pusztultak ,vesztek el? Melyek menekültek meg, és milyen kalandos úton kerültek az ország különböző kis falusi templomaiba ? Merthogy néhányat már sikerült beazonosítani, például: Vörsön illetve Vajszlón. A tanulmány letöltéséhez pici türelem szükséges(460 oldal pdf) és itt található: :17349.pdf
Magyarkanizsa - kisváros a Vajdaság északkeleti részén Szerbiában. Szent Őrangyalok titulusú templomát 1768-ban kezdték építeni. Alig nyolc évtizedet kellett csak várni és a 48-as szabadságharc máris porig rombolta a templomot. 1857-re azonban - nem kevés áldozattal - sikerült újjáépíteni. A legjelentősebb átalakítás, bővítés 1911-ben érte a templomot. Ekkor kerültek az ablakokba a ma is látható, - Zsellér Imre által készített üvegfestmények is. Érdekesség : hogy időben szinte egyszerre készültek az üvegek a Kalocsai Székesegyház ablakaival, ezért nagyon sok közöttük a hasonló grafikai elem, motívum, bordűrrészlet, de még az alkalmazott üvegtípusok is jellegzetesek.
Leírásokból tudtuk, hogy hol volt. A belsejéről is szerezhettünk némi ismeretet- Prém József : Magyar műtermek című cikksorozatából. De, hogy hogyan nézett ki valójában, arról csak egy- alig valamit mutató - korabeli légi felvételünk maradt. Nem is fűztünk nagy reményeket ahhoz, hogy valaha előkerül még fotó egy olyan épületről, mely alig 18 - 20 évig állt a helyén és már 1905-ben lebontottak. Úgy tűnik azonban, hogy minden búvárra vár valahol egy kincsesláda. Mégiscsak megtalált minket egy ilyen fénykép. A képen az Országos Üvegfestészeti Intézet épülete látható. 1878-tól Kratzmann Ede használta, egészen 1891-ig. Mikor is páros lábbal megkérték a távozásra . Ezután "oktatási intézményként" működött tovább a Forgó és Társa cég ,illetve Waltherr Gida regnálása alatt egészen 1905-ig. Ekkor az új Pszichiátriai Intézet építése miatt lebontásra került. ( A képet Horváth Lajosnak köszönjük.)
A képen jól látható az a híres - közel 8 méter magas -üvegfal, ami mögé felállítva a készülő új munkákat, bemutatókat tartott az úri közönség számára Kratzmann Ede. Ezzel, rendszeres hétvégi programot kínálva magas rangú egyházi vezetőknek éppúgy, mint az egyszerű- műfaj iránt érdeklődőknek. Legalábbis a korabeli pesti lapokban ,minden héten megjelent egy-egy ,erről szóló meghívója. A fényképünk (a felirat tanúsága szerint ) már nem Kratzmann idejében készült, hanem valamikor 1891 és 1905 között - talán egy napos nyári délután, (kihasználva az alkalmat) néhány üvegfestő a gyermekeivel rámosolyog az utókorra.
