Az 1860 októberében felszentelt templom építéséhez szükséges anyagiakat a Svábhegyi lakósok adták össze, báró Eötvös József  cseppet sem elhanyagolható hozzájárulásával.  De az adakozók között találjuk Ferencz Józsefet és Erzsébet királynét is.  Valamely ismeretlen okból azonban - alig 26 évvel a felépítés után - 1886-ban máris restaurálni kellett a templomot.   Ezen restaurálás máig emlékezetes momentuma volt, hogy "elveszett" a Than Mór által festett oltárkép.   Azt nem tudjuk, hogy a felszentelés idején volt-e színes ablaka a templomnak.  A mostani ólomüvegek érdekes, vegyes képet mutatnak.  Láthatunk itt 1900-ból  Waltherr Gida által jelzett, vagy dátum nélkül, Forgó és Társa jelzésű ablakot.  Néhány szignó nélküli üvegfestményt 1896-ból, melyek némileg emlékeztetnek Kratzmann Ede stílusára, (de ez még kutatás tárgya).  És van egy eddig ismeretlen Róth Miksa szignójú ablak is, szintén 1900-ból.

Módos, ma már alig kétezer lelket számláló kis település a szerb-román határ mentén.  Ennek ellenére itt találjuk  Közép-Bánát legnagyobb templomát.  Az utóbbi években sokat szerepel a templom - több másik környékbeli sorstársával együtt az újságokban, televízióban.   Ahogy fogyatkoztak a hívek, úgy nőtt az elhagyott templomok száma.   A gazdátlan épületeknek azontúl , hogy nagyon szomorú a látványuk, "pillanatok" alatt életveszélyessé   tudnak válni.  Ez történt itt is, és még vagy 4-5 másik templomnál.  Az épített örökség sorsáért felelősséget érző szervezetek, rögtön felemelték hangjukat.  Ennek eredményeként a legutóbbi híradások már arról szóltak,hogy a megfelelő hatóságok valamilyen alku keretében ,a legszebb és legnagyobb érintett templomnak a módosinak megkegyelmeznek. De sajnos, ez a hír is lassan két éves.  A templom belterében, már nem sok érték maradt, csak a több száz négyzetméterre tehető színes ólomüveg ablakok sora.  Az 1911-12-ben, Palka József műtermében készült üvegfestmények jelenleg a végső pusztulás előtti állapotban vannak.   Restaurálásukra, talán sohasem lesz keret.  Különösen annak fényében, hogy csak a kibontásuk,/lementésük/ is horror összeget emésztene fel a körülmények miatt.  Úgy tűnik, csak a fotókon maradnak meg az utókornak.

A templomot 1926 és 1927 között építették.  Egészen 1954 ig Rákosszentmihályhoz tartozott, azóta önálló plébánia.    Az ablakait eredetileg Palka József készítette kisebb egységenként.  Az elsőt 1926-ban, az utolsókat pedig 1930-ban.   Feltehetőleg a háború nem hagyta érintetlenül az üvegfestményeket.   A hat ablakból kettő pótlása  jó szándékú utánérzés. És van olyan is, mely más korabeli ólomüvegek maradványaiból lett összeapplikálva.

 Van még hátra néhány hét a nyárból.  Igaz, ezek már a szeszélyesebbek.  De talán - a most nyaralni, vagy kirándulni induló hazai üvegfestőknek is akad egy kevés kis napsütés - éppúgy mint hajdani elődeiknek.

(Johan Hugóról hamarosan jobb képeket is közzé teszünk a család leszármazottai jóvoltából. Addigra remélhetőleg tisztázódik a nevének helyes írásmódja is. )

A templomot 1742-ben kezdték építeni a hívek adományaiból.  22 év kitartó munkája eredményeként végül 1764-ben felszentelték.  Mai formáját az elmaradhatatlan tűzvészek, átépítések, bővítések után nyerte el.  Krónikások  a három legjelentősebb felújítás dátumát 1883, 1898 , és 1987 -t jelölik meg.   Ebből az első kettő alkalmával gazdagodott ólomüveg ablakokkal is a templom.  Haynald Lajos kalocsai érsek valamilyen akció keretében több  -a kalocsai érsekséghez tartozó - templomhoz is rendelt  1 - 1 , néhol több üvegfestményt a Kratzmann -féle Üvegfestészeti Intézettől.  A közel hasonló megjelenésű üvegképekből jutott  például a hajósi , a szakmári, és két darab a bajai templomba is.  Ezek díszítik ma is a bajai templom szentélyét. 15 évvel később a következő felújítás alkalmával, már a Forgó és Társa -tól  rendelték meg a templomhajó ablakait.   Az arra tévedt látogatók, ezeket is  épségben, hiánytalanul megcsodálhatják .