Megint új képpel gyarapodott üvegfestő arcképcsarnokunk.  Egy amerikai galéria tulajdonában lévő Kontuly Béla festmények egyikén a művész feleségét - Fuchs Hajnalkát - láthatjuk.

Az első templomot Patachich Ádám kalocsai érsek építtette az ide telepített németek számára 1736-ban.   Az épület 70 évig szolgálta a hitéletet, mígnem szükségessé vált a megnagyobbítása.   A folytatásban, a már elkészült új templomot , egy 1850-ben keletkezett ( az egész települést érintő ) tűzvész majdnem teljesen megsemmisítette.  Végül, 1891-től  - további bővítésekkel együtt -  újjáépítették.   Az ablakokon szignó nem látható,de a jól ismert jellegzetességek alapján, tagadhatatlanul Waltherr Gida műhelyéből származnak 1909 és 1910-ből.

Ahogy halad előre az írott múlt digitalizálása, úgy szélesednek a lehetőségeink átböngészni egy-egy korabeli sajtótermék- még fellelhető - évfolyamait.   És mindig találunk valami fontosat, érdekeset, vagy mint ez esetben: szomorú adalékot régi üvegfestőink történeteihez.   Így adta tudtára olvasóinak Zsellér Imre halálhírét az Új Ember című katolikus hetilap egyik 1959.évi száma.

Bártfa - mai nevén Bardejov - a Felvidék egyik legszebb főterével dicsekedhet.  Itt találjuk a Szent Egyed templomot, mely II. János Pál  2001. szeptemberi apostoli levele alapján, Szlovákia 7. bazilikája lett.  A templom kívülről tényleg nagynak tűnik.  Belülről azonban annál szerényebb a térkínálat.  Ennek fő oka az, hogy összesen 11 darab, csodaszép,nagyméretű, késő gótikus,faragott oltárt őriznek az alaprajz  lehetséges és lehetetlen szegleteiben.  Az eredeti templom a  XIV.-XV. században épült, és sorsa egyezik sok-sok európai templom sorsával.  Állandó átépítések, tűzvészek után, 1725-ben - egy földrengés során a tornya is leomlott.   Végül pedig  1878-ban - az utolsó tűzvészben - a maradék is elpusztult.   Az 1879. évet követő két évtizedben Steindl Imre vezetésével és rengeteg áldozatos munkával sikerült csak újjáépíteni.   Nagyjából ezt az állapotot láthatjuk ma is.  A restaurálás során, 1883-ban szállította az új ablakokat a Kratzmann Üvegfestészete.

Az 1690-es években erre a vidékre érkező német telepesek ácsolták a mai templom alapját képező kis fakápolnát. 1705-ben már kőből is megépítették.  1774-ben pedig bővíteni vált szükségessé.  1802-ben a megnagyobbított szentéllyel  az alaprajz elérte a mai kontúrokat.   Végleges küllemét a megmagasított toronnyal, az új bádog fedéssel, no meg az új toronyórával 1933-34-ben érte el.  Ezekben az években érkeztek a ma is látható üvegfestmények, méghozzá két különböző műhelyből.  A hajó ablakait Zsellér Imre készítette, a szentélyben lévők pedig Johan Hugótól származnak.

A Zsellér ablakok közül kettő :

és Johan Hugo szentély ablakai :