Igazi kincs került elő egy soproni magánszemély tulajdonában lévő hagyatékból.  A magyar üvegfestészet kezdetének egyik főszereplőjétől származó ablakterveket, vázlatokat volt szerencsénk látni.  A soproni illetőségű Vermes Ágoston által szignált rajzok egy része beazonosítható, hogy mely templomokban elkészült ablakok tervezetei.  Más részük még kutatásra szorul , hogy hol vannak, illetve megvalósultak-e valaha.  Mindenesetre  a terjedelmes anyagnak egy múzeumban lenne igazán jó helye - talán Sopronban.  Úgy tudjuk, a jelenlegi tulajdonos sem zárkózik el attól, hogy a 120-140 éves papírok megfelelő körülmények közé kerüljenek.

Vázlatok, skiccek:

És mindez, ilyen cuki kis mappában található.

Zákányszék Csongrád megye egyik községe - egészen közel Szegedhez - a mórahalmi járásban.   Katolikus temploma 1924-ben épült egy korábbi kis kápolna jelentős kibővítésével.  Üvegfestményeit - három évvel később-1927-ben szállította a szegedi Pór Sándor műterem.     Tóth Erzsébet szerk

Hát, ledőlt az utolsó bástya is.  175 évig tartó töretlen működés után, bezárt a bécsi Geyling műhely.   A hír persze nem mai, és tulajdonképpen nem is hír.   Egy ilyen esemény manapság nem éri el sem a világsajtó, de még az osztrák lapok ingerküszöbét sem.  Úgy kell - morzsánként - összerakni a 2015-16-ban lezajlott történetet.  Feltehetőleg a fogyatkozó megrendelők/megrendelések/ okán előbb-utóbb fogyásnak indult a szakemberek száma is.  Mindez pedig egybeesett azzal, hogy a több száz éves épület műszaki és esztétikai állapota is a bontása elkerülhetetlenségét  indokolta.  Egyébiránt a ház biztosan útjában volt a városrész fejlődésének is.   Azóta már vannak új weblapok - (nyilván a korábban  Geylingnél dolgozó üvegesektől ) - akik egyfajta folyamatosságot ígérnek.  A megmaradt régi eredeti terveket, rajzokat, dokumentumokat a bécsi VI. kerületi kis múzeum fogja őrizni,remélhetőleg feldolgozni is.  A régi ház helyét pedig, azóta  beszántották,és behintették sóval.   Szóval, ezekben a percekben már egy szép új parkolóház magasodik a Windmühlgasse 22.-ben.

Tóth Erzsébet szerk.

Az Ezredéves Kiállítás üvegipari csoportjának egyik szereplője volt a szegedi illetőségű Pór Sándor.  Feltehetőleg ekkor hallott nevéről először a pesti műértő közönség.   Úgy tűnik azonban, hogy sokkal messzebb nem is jutott. Munkássága elsősorban Szeged és szeged-környéki templomok, középületek ablakaira terjedt ki, illetve kicsit délebre - a mai Vajdaság területén is találunk elvétve munkáit    A Szegedi Napló egyik 1896-os száma elragadtatással említi az Iparcsarnokban -  nagyméretű, kék színű  keretben - kiállított üvegfestményét, mely Faust és Margaréta jelenetet ábrázolt.  (Sajnos, ahogy a többi kiállított üvegablakról , úgy erről sem maradt semmi az utókornak.)  Sőt Pór Sándorról is alig.   Meg nem erősített források szerint, 1863-ban született.  1893-ban megalapította az :" Első Magyar Alföldi Üvegfestészet és Villanyerőre Berendezett Üvegcsiszoldát. "  Szegeden a Báró Jósika utca 37. szám alatt tartott fenn műhelyt.   Természetesen vele kapcsolatban sem hagyjuk abba a kutatást, amíg nem lesz valamivel több és lehetőleg pontosabb adat.   Elsőre álljon itt néhány részlet a mórahalmi Szent László templomban található ablakairól.                               Tóth Erzsébet szerk.

1911-ben vetődött fel a helyi hívekben a templomépítés gondolata.  Ekkor azonban - az első világháború okán -  még hamvába holt az ötlet.   Az 1920-as évek közepére viszont minden adott volt az újrakezdéshez.  Legalábbis  látszólag, mert 1936-ig alig történt valami.  Az igazi lendületet az 1936-ban Pusztamérgesre helyezett új plébános hozta meg.  1937 szeptemberétől két év alatt el is készült a templom ,de az ablakokra - a templom 1939-es felszenteléstől számítva - még két évet kellett várni.   A Palka műteremből származó üvegfestmények folyamatosan érkeztek 1941,1942 és 1943-as dátumokkal.