Már korábban is előfordult, hogy kicsit kitekintettünk a magunk választotta korlátok mögül.  A "Templomablak anno " kifejezés tartalmából hol a templomot, hol az ablakot hagytuk ki és némelykor az anno sem fedte a valóságot. De megmaradva az üvegablak művészetnél - úgy érezzük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a műveket, melyek  nem egy templomba, hanem például egy bank épületben valósultak meg.  Vagy esetleg nem az aranykor neves mesteremberei alkottak, hanem már a jelen kor művészei.  A mai magyar templomablak művészet tematikáját túlnyomó részben a közelmúlt magyar szentjei,boldogjai és tiszteletreméltóinak ábrázolása adja.  E műveken keresztül nyerhetünk  némi betekintést az iparművészeti ág jelenébe, jövőjébe. Ezekből fogjuk megtudni, hogyan folytatódik a XIX. század közepén elkezdődött történet. Szóval- vegyük úgy mintha egy új rovatot indítanánk valahányszor egy-egy aktuális évforduló kapcsán megemlékezünk olyan magyar szentről, boldogról, akinek az emlékezetére már üvegablak is készült.

1931 január 22. én (88 éve) hagyta maga mögött a földi létet herceg Batthyány Strattmann László. A mélyen vallásos orvos egész életét az tudománynak szentelte.  Nincstelen betegeit pedig ingyen gyógyította, így a "szegények orvosaként" vált ismerté.  2003-ban II. János Pál avatta boldoggá.  Üvegfestmények egész sora emlékezik róla.