Ha "igazi" krónikások lennénk, virtuális utazásunk első úti célja Sopron vagy Fertőrákos lenne. (Hiszen ott kezdődött minden, ami számunkra érdekes.) De mivel nem vagyunk azok, megengedhetjük magunknak a látszólag céltalan - össze-vissza bolyongást. No de igyekeznünk kell - először a Ludovika megállónál leszállunk a lóvasútról és benézünk egy kicsit a Fűvészkertbe.
A Fűvészkert
1847-ben vásárolja meg az Egyetem a Józsefvárosban lévő 10 hektáros Festetics birtokot a rajta álló vadászkastéllyal együtt. Ez lett a napjainkban is ismert Botanikus kert alapja. (Fűvészkertnek csak a nyelvújítás és természetesen a Molnár Ferenc regény óta hívjuk.) A mai méreténél legalább háromszor nagyobb volt, - így egészen kiért az Üllői útig. A közepén pedig egy kellemes méretű tavacska terült el. Ezen a vidéken keresünk egy kis kétszintes épületet, ahol először megalakult az Országos Üvegfestészeti Intézet.
Az 1884-es Budapest térképen, - külön nem szerepel az objektum, pedig valahol itt kellett lennie, esetleg egy használaton kívüli kertészlak , vagy raktárépület formájában. A Balassa u. 6. szám a Fűvészkert észak-nyugati hátsó bejárata lehetett. A korabeli lakcím bejelentők alapján az utca páratlan oldalán, jó néhány lakás volt, de itt a 6. számban csak egy bejelentett személyt találunk: ő Hopfinger Nándor házmester. Majd pár évvel később, telephelyként bejegyezve Walther Gida neve alatt látjuk. Ezután, azonban mindenkinek el kellett hagynia a "grundot", mert 1906-1911 között megkezdődtek az építkezések. A Fűvészkert ekkor elveszítette a területének majd kétharmadát, de helyébe felépültek a Klinikák. A Balassa u 6. szám alatt például a Neurológiai Klinika. Szóval amit keresünk, az már réges régen eltűnt a föld színéről. No de egyáltalán miért került ide az Üvegfestészet? Nos,erre is volna egy - talán - használható ötletünk:
Trefort Ágoston a Vallási és Oktatási Minisztériumban egyik délután éppen gondterhelten üldögélt az íróasztalánál, majd egyszer csak átkiáltott a szomszéd szobába: -Pali bátyám! Jöjjön csak! Nincs valami gondolata, hogy hová telepítsem ezeket az üvegföstőket? (Gönczy Pál, aki a minisztériumban államtitkári rangban Trefort mellett dolgozott, történetesen néhány hónapig a Fűvészkert igazgatója is volt.) ENNYI !
Üllői út 79.
Amíg nem magasodtak ott a Klinikák épületei, Kratzmann Ede a műterem ablakaiból akár rá is láthatott az alig pár száz méterre álló lakására. Ez az Üllői út 79. szám alatti kétszintes sarokház volt. El is indulunk arrafelé - Kratzmann Ede nyomában, de a valóságban itt sem lelünk semmit, csak egy szocreál, több emeletes lakóépületet. Irány a virtuális tér és hála a néhány megszállott fénykép és képeslap gyűjtőnek, időgépünkben mégsem maradunk látnivaló nélkül. Tehát, így nézett ki Kratzmann Ede lakóháza, amíg megvolt. Márpedig megvolt, egészen 1956 november elejéig, mikor is egy szép napon hirtelen téglarakássá változott. (Ahogy az 56-os Intézet archívumából származó fényképen is látható.)
Amúgy, 1892-től Kratzmann elköltözik a VII. kerületi Nefelejcs és Peterdy utca sarkán álló Nefelejcs utca 58. alatti házba. Majd még a századforduló előtt feleségével és fiával távozik Bécsbe, illetve a felmenőinek származási helyére Teplitz-Schönau-ba.
Folyt.köv...