Az 1718-ban elkezdett kápolna építése, már azzal az opcióval történt,hogy  később minél egyszerűbben bővíthető legyen.  Az  épületet, az 1740-es években már kolostorszárny és egy jóval nagyobb szentély is kiegészítette.  Belső berendezésének  java 1889-re készült el , ma is látható formájában.  1894-95-ben  pedig színes üvegek kerültek az ablakokba, Kratzmann Ede jóvoltából.   Kratzmann nem volt szégyenlős.  Általában minden korabeli mesternél nagyobb ablakterületet használt fel saját neve népszerűsítésére.  Ezeken az ablakokon azonban, nem találunk személyére utaló szignót.  Helyette, a pár évvel ezelőtt történt restaurálás kezdeményezői- résztvevők, kivitelezők, stb... nevei foglalják el az ablakok alsó harmadának jelentős részét.  Az eredeti alkotói  szignó hiányában is , összetéveszthetetlenül  Kratzmann Ede, és az Országos Üvegfestészeti Intézet értékes munkáját láthatjuk az ablakokban.